Az erényövek evolúciója nappali lepkéknél
szakdolgozat / TDK témák zoológus- és biológushallgatóknak
Kis János
Ökológiai Tanszék Biológiai Intézet Állatorvos-tudományi Kar Szent István Egyetem
| A
legtöbb élőlény hímjeinek és
nőstényeinek evolúciós érdekei
eltérnek a szaporodás során.
Az ellentét
gyökerei az anizogámia (az
ivarsejtek méretének jelentős
eltérése) megjelenéséig nyúlnak
vissza. A nőstények − definíció szerint − kisszámú, kevéssé mozgékony,
táplálékkal bőven ellátott ivarsejtet
hoznak létre, szemben a hímek nagyszámú,
mozgékony ivarsejtjével, ami csak a
célba éréshez elegendő tápanyaggal
rendelkezik. Ennek eredményeképpen a nőstények
és a hímek egymástól eltérő
módon tudják szaporodási sikerüket
maximalizálni. Ez ivari
konfliktust és nemek között "fegyverkezési
versenyt"
eredményez: a hímek pl. gyakran
megpróbálják kisajátítani a
nőstényeket, kizárva más hímeket a szaporodásból
ezekkel a nőstényekkel. A nőstények megpróbálnak kibújni ez
alól, és más hímekkel is
párosodni az őket dominálni próbáló hímek
törekvése ellenében. E verseny
következtében gyakran csodálatra
méltó
tulajdonságok
alakulnak ki. Számos állat hímjei a párosodás során párzási dugót (mating plug) helyeznek a nőstények ivarnyílásába. Ez a viselkedés széles körben elterjedt az állatvilágban, megtalálható pl. egyes rovaroknál és emlősöknél. Egyes lepkék hímjei erényövet (sphragis) helyeznek a nőstényekre, elzárva azok ivarnyílását. Az erényöveket a hímek a nőstények testén, azon kívül rögzítik. Ezek a képletek már jóval ritkábbak a párzási dugóknál. Jelenleg nappali lepkék két csoportjában, a tarkalepkék Nymphalidae és a pillangók Papilionidae családjában ismertek számos faj esetében. Az erényövek formája és mérete az azt hordozó nőstényhez képest fajonként nagyon változatos. A hazánkban is élő farkasalmalepke Zerynthia polyxena hímek apró, alig észrevehető pecséttel zárják el a nőstények ivarnyílását, míg a kis Apolló-lepkék Parnassius mnemosyne hímjei hatalmas, testmére- tükhöz képest talán a lepkéknél a legnagyobb, csónak formájú, kemény burokkal borítják a nőstények potrohának hasi oldalát.  |
Vajon mi okozza ezt a változatosságot? Miért
elegendő apró pecséttel elzárniuk a
nőstények ivarnyílását a
farkasalmalepkék hímjeinek, és miért van
szükségük hatalmas képletek
készítésére a kis
Apolló-lepkéknek? Miért
csónakformájú a kis Apolló-lepkék
erényöve, és miért hasonlít
csigaházra a Parnassius charltonius-é?
Miért éri meg a hímeknek ezeket a hatalmas,
valószínűleg magas anyag- és
energiaköltséggel járó képleteket
létrehozniuk, amelyek rögzítése a
nőstényen sok időbe telik? Miért éri meg a
nőstényeknek e képleteket cipelniük, és
miért nem fejlődött ki olyan mechanizmus az
evolúció során, amellyel hatékonyan
elkerülhetik ezt a terhet? Ezeket a kérdéseket részben evolúciós összehasonlító (komaparatív) módszerekkel, részben az erényövet viselő hazai lepkefajok terepi és laboratóriumi vizsgálatával próbálom megválaszolni. Ezekhez a vizsgálatokhoz várom lelkes hallgatók jelentkezését.  Olyan hallgatókat keresek, akik szívesen dolgoznak terepen és/vagy figyelnek meg lepkéket lepkeházban (e munkák április − június között zajlanak) és/vagy dolgoznak fel múzeumi anyagot (ez az év bármely időszakában végezhető). A jelentkezőktől komoly, megbízható, önálló munkát várok. Ezáltal betekintést kaphatnak a kutatástervezésbe, gyakorlatot szerezhetnek a terepi munkában és az adatelemzésben. Hallgatóim felé elvárás, hogy munkájukat nevezzék a TDK-n. A munkához angol nyelvismeret szükséges, kezdetben a szakirodalom olvasásához, majd az eredmények publikálásához. Középiskolások is csatlakozhatnak e munkákhoz! |
