bottom      Ökológiai Tanszék    Biológiai Intézet    Állatorvos-tudományi Kar    Szent István Egyetem 

http://www.behav.org/          http://bio.univet.hu/ 

BSc szakdolgozat-témák

összeállította Kis János

2008. 09. 24.
Szakdolgozat témák  témát a Biológiai Intézetben (BI) akkreditált és meghirdetett BSc szakdolgozat-témák közül lehet választani, ez található az alábbi listában. A BI-ben, a SZIE és külső intézmények akkreditált és meghirdetett témái közüli választástól eltérni csak kivételes esetben lehet.

Az alábbi lista változhat, érdemes időnként megnézni.


AcrobatReader a letöltött anyagok olvasásáshoz: Acrobat Reader logo    

SZENT ISTVÁN EGYETEM

ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR

1078 István u. 2, tel. 478 41 00  

Biológiai Intézet     Ökológiai Tanszék

http://bio.univet.hu

1077 Rottenbiller u. 50.

Tikárság tel. 478 42 31; 478 41 00 /8763; fax 478 42 32      

Hlavajine.Szabo.Margit at aotk.szie.hu 

Hornung Erzsébet BI igazgató 478 42 33 (8752) Hornung.Erzsebet at aotk.szie.hu

  • Isopoda fajok légzőszervének (pszeudotrachea) fejlettsége – környezeti tűrőképesség összefüggése (szárazföldi adaptáció) – Társtémavezető: Halasy Katalin (Anatómiai és Szövettani Tanszék
    • Az ászkarákok szárazföldi adaptációját lehetővé tevő változások egyik legfontosabbika az un. fehérszerv (pszeudotrachea) kialakulása. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy összefüggésben van-e a légzőszerv morfológiája, relatív mérete az egyes fajok tűrőképességével (páratartalom, hőmérséklet), mikroélőhely választásával, esetleg viselkedésévek (pl. napi aktivitási mintázatával). A munka során sor kerül terepi vizsgálatokra (mikroélőhely paramétereinek megállapítása), labormunkára (tolerancia tesztek; hisztológiai & mikroszkópi vizsgálatok: fény-, elektron-, scanning elektronmikroszkóp)
  • Egyes Isopoda fajok reprodukciós jellemzői életmenet stratégiájuk és mikrohabitat igényeik függvényében Társtémavezető: Halasy Katalin (Anatómiai és Szövettani Tanszék)
    • A szárazföldi ászkák többféle szaporodási stratégiája, a szaporodás időbeni mintázata kulcs lehet az adott élőhelyi sajátosságok kihasználásában, a sokféle élőhelytípus meghódításában, a fajok megtelepedésében, terjedésében. A vizsgálatban egyes modell fajok reprodukciós karakterisztikáinak részletes vizsgálatán keresztül a különböző megtelepedési-, terjedési képességű fajok tipizálását kíséreljük meg ezen háttérmechanizmusok felhasználásával. A vizsgálat terepi és labormunkát is igényel. Ennek során lehetőség van adekvát módszerek elsajátítására (gyűjtési technikák, identifikáció, mikroszkópi technikák, értékelési módszerek).

forrás

Bódis Erika (Hornung Erzsébet)

  • Ökotoxikológiai vizsgálatok a magyar Duna-szakaszon
    • A felszíni vizek ökológiai állapotára a környezetszennyező anyagoknak jelentős hatásuk van, ami megnyilvánulhat egyedi vagy faji szinten, de az egész ökoszisztémát is érintheti. A környezetszennyező anyagok hidroszférában való kisebb-nagyobb mértékű megjelenésének jó indikátorai azok a biológiai objektumok, melyek az életterükben előforduló anyagokat bizonyos élettani sajátosságukból következően akkumulálják, tárolják. A kagylók jelentős mennyiségben képesek károsodás nélkül akkumulálni nehézfémeket. 
    •  A kistermetű kagylók közül a Corbicula fluminea kagylófaj lenne az ökotoxikológiai kutatások alanya. A Corbicula fluminea alkalmas indikátor, mert jelentős akkumulációs kapacitásával képes a környezeti nehézfém terhelések szintjét jellemezni és vizsgálata időszerű az inváziós jellegéből adódó ökológiai és gazdasági jelentősége végett.
    • A munka terepi és laboratóriumi részből is áll. A Duna főágában a nehézfém terhelés változásának nyomon követéséhez 5 mintavételi helyet (Szob, Göd, Budapest, Ercsi, Paks) érint a terepi munka a Duna hosszanti szelvénye mentén. A mintavételek egy év során négy alkalommal történnek, a Duna vízállásától függően (budapesti vízmércén nézve 200 cm alatt) április-májusban, július-augusztusban, szeptemberben és októberben. A munka laboratóriumi része külső intézeti kooperáció segítségével valósul meg.

Vilisics Ferenc 478 42 54 (8761) Vilisics.Ferenc at aotk.szie.hu

  • Városi területek talajfaunájának vizsgálata (terep)
    • Az urbanizáció talajfaunára gyakorolt hatásainak bemutatása a nagyvárosi élőhelyek ászkarák együtteseinek vizsgálatán keresztül. A téma aktualitását a városiasodás globális tendenciái, és a hazai talajfauna alacsony kutatottsága adja.
  • Ászkafajok testméret gyarapodásának különbségei a denzitás függvényében (labor)
    • Ez a téma egy konkrét szempontot emel ki az ászkarákok fejlődését befolyásoló tényezők közül. A több fajon elvégzendő vizsgálatok tudományos szempontból is értékes eredményekkel szolgálhatnak.
Kabai Péter 478 42 34 (8759) Kabai.Peter at aotk.szie.hu
  • Éticsigák mozgásmintázatának vizsgálata
    • Terepi megfigyelés és kísérlet. Milyen utat járnak be, milyen kulcsok alapján tájékozódnak?
    • Helyszín: pécsbagotai szőlőhegy, busszal elérhető Pécsről. Nomád körülmények, folyó víz nincs. Lehet a nyári szünetben dolgozni.
  • Zöld gyík mesterséges búvóhley használata
    • Terepi megfigyelés és kísérlet. Mesterségesen kihelyezett búvóhelyek hatása a zöld gyík területhasználatára.
    • Helyszín: pécsbagotai szőlőhegy.
  • Madáragy adatbázis fejlesztése
    • Társémavezető: Schrott Anikó
    • Madáragy adatbázisunk fejlesztésében részben programozói, részben adatértékelő munkát lehet végezni.
  • Egyéni téma
    • Kölcsönös megegyezés esetén van lehetőseg a hallgató
      által kezdeményezett viselkedésbiológiai téma kidolgozására. A múltban több sikeres szakdolgozat született ilyen együttműködés keretében (lovak sztereotíp viselkedése, állatkerti főemlősök környezetének gazdagítása, stb.) Az egyéni téma kidolgozásához komoly önálló munka szükséges.

Kis János 478 42 53 (8760) Kis.Janos at aotk.szie.hu    

Nappali lepkék viselkedése, ökológiája és evolúciója

  • Az erényövek (sphragis) evolúciója nappali lepkéknél
    • Formai változatosság a kis Apolló-lepkénél: lepkék és erényöveik változatossága populációk között (múzeumi gyűjtemények feldolgozása)
    • Az erényövek formai változatosságának evolúciós története a Parnassiinae csoportban (Apolló-lepkék és rokonaik). Társtémavezető: Fónagy Adrien, MTA Növényvédelmi Kutatóintézet. (labor és múzeumi gyűjtemények feldolgozása)
    • Az erényöv készítése a kis Apolló-lepkénél: ivarszervek funkcionális anatómiája. Társtémavezető:  Fónagy Adrien, MTA Növényvédelmi Kutatóintézet. (labor)
    • Párosodási viselkedés és párosodási rendszer a kis Apolló-lepkénél (terep és labor)
      • Kis Apolló-lepkék párosodási rendszere: az erényöv hatékonyságának vizsgálata DNS markerekkel.  Társtémavezető: Major Ágnes, Magyar Természettudományi Múzeum, Molekuláris Taxonómiai Laboratórium. (labor)
    • Az erényövek evolúciójának adaptív dinamikája:  modellezés
  • Ökológiai kényszerek hatása nappali lepkék viselkedésére

    • Nektárnövény választás és kínálat a kis Apolló-lepkénél. Társtémavezető: Siller Irén, Növénytani Tanszék. (terep)
    • Mikroklíma hatása a kis Apolló-lepkék napi aktivitására. (terep, labor)
    • Ivari dimorfizmus és a hőháztartás kapcsolata a kis Apolló-lepkénél. (terep és labor)
 részletek
forrás
Szabó Péter 478 42 53 (8760) Szabo.Peter at aotk.szie.hu
  • Fajok együttélési feltételeinek kísérletes, laboratóriumi vizsgálata
    • A tervezett munka során talajlakó ugróvillások és/vagy talajlakó atkák, mint modellállatok, különböző fajainak együttélési feltételeit vizsgálnánk. A kompetitív kizárás elve azt mondja ki, hogy -  egyensúlyi feltételek közt - egy forráson csak egy faj tud megélni. Több faj együttéléséhez az szükséges, hogy "ökológiai igényeikben" különbözzenek egymástól - ez a környezeti változókkal való viszonyukkal jellemezhető. Megkülönböztetünk úgynevezett szabályozó - és kondícionáló típusú környezeti változókat. A szabályozó változók a populációsűrűség és a környezet közti negatív visszacsatolásban vesznek részt. A kondícionáló tényezők (pl hőmérséklet, pH)  ezzel szemben nem képesek a populáció egyedszámát szabályozni, habár azt befolyásolhatják. A kísérlet célja annak kimutatása, hogy a kondícionáló tényezők heterogenitása önmagában nem elégséges különböző fajok együttéléséhez; ehhez szükség van arra is, hogy különbözőképpen legyenek szabályozva, azaz populációsűrűségüket különböző reguláló változók határozzák meg.
Kövér Szilvia 478 42 55 (8766) Kover.Szilvia at aotk.szie.hu
  • A szimpatrikus speciáció genetikai feltételeinek (lókuszok minimálisan szükséges száma és kapcsoltsági  viszonyaik) vizsgálata egyedi alapú populációgenetikai modellek segítségével.
    • A modellek tanulmányozása számítógépes szimulációval történik. A szakdolgozó feladata részt venni a modellépítési és/vagy programozási és/vagy programfuttatási és értékelési munkában.
  • A diploidia eredetének tanulmányozása.
    • Feltételezett fakultatív diploid stratégiák kompetíciójának vizsgálata egyedi alapú populációgenetikai modellek segítségével. A modellek tanulmányozása számítógépes szimulációval történik. A szakdolgozó feladata részt venni a modellépítési és/vagy programozási és/vagyprogramfuttatási és értékelési munkában.
  • Különböző párválasztási módok modellezése az ivari dimorfizmust vizsgáló modellen belül.
    • A szakdolgozó feladata: Az ivari dimorfizmust mutató jellegek és a szexuális szelekció evolúciójának  tanulmányozására készített számítógépes szimulációban kidolgozni a különböző párosodási rendszereknek megfelelő párválasztási szabályokat. A modell tesztelése, a természetben előforduló szituációknak megfelelő paraméter-értékek beállítása.


Biológiai Intézet     Növénytani Tanszék

1077 Rottenbiller u. 50.
Titkárság tel.  478 42 52, 478 42 38 /8691; fax 478 42 38 /8693     

Vetter János 478 42 52 (8691) Vetter.Janos at aotk.szie.hu

  • Növénytan
    • Toxikus mikroelemek (Cd, Ni, Cr) hatása a csírázásra (Minikutatás)
    • A nitrát megoszlása nitrofil növényfajokban (Minikutatás)
    • Néhány növényfaj allelopátiás hatásának tesztelése
  • Mikológia
    • Növények (szénák) gombaszennyezésének kimutatása a kitintartalom mérése alapján (Minikutatás)
    • Gombafajok micélium-növekedésének hőfokfüggése (Minikutatás)
    • Farontó gombafajok szubsztrátbontó képessége (Minikutatás)
    • Nagygombák termőtestképzését befolyásoló tényezők (Elmélet)

Siller Irén 478-4237 (8692) Turcsanyine.Siller.Iren at aotk.szie.hu

  • Taplógombafajok terjedése időben a Szalafői Őserdőben.
    • Egy kb. 20 évvel ezelőtti állapotfelmérés összehasonlítása a jelenlegi helyzettel a feladat. Ismert, térképi adatok alapján az egykori regisztrációt követve, a környező fák monitorozása: hol jelent meg az adott taplógombafaj, milyen a terjedési sebessége, mennyi fa, milyen fafaj pusztult el azóta stb.
  • Az őrségi erdők összetételének és szerkezetének hatása a taplógombákra/ a xilofág gombákra
    • A taplógombák összetételének és diverzitásának vizsgálata az őrségi erdőkben.
  • Erdőtelepítés hatása a gombadiverzitásra (előtte/utána).
  • Erdészeti kezelések (gyérítés, felújítás,ritkítás) behatása a gombaflórára.
  • Bizonyos fafajok visszaszorulásának hatása a gombák megjelenésére.
  • Holtfán élő gombafajok preferenciájának megállapítása

forrás

Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet

ÁTLI

1078 István u. 2.

Tikárság tel.  478 41 19,  478 41 24 /8630, 8600; fax 478 41 28 /8647 

Takarmányozástani Osztály


1077 Rottenbiller u. 50.
tel.
478 41 19 /8630;  fax 478 41 28 /8647

Jelentkezés: Hullár István 478 41 22 (8634) Hullar.Istvan at aotk.szie.hu

Andrásofszky Emese 478 41 49 (8633) Andrasofszky.Emese at aotk.szie.hu
Fébel Hedvig egyetemi magántanár (külsős)
  • Az avasodást jellemző paraméterek vizsgálata tápokban a tárolási idő függvényében
Fébel Hedvig egyetemi magántanár (külsős)
  • Eltérő zsírforrások alkalmazhatósága a brojlercsirkék takarmányozásában
  • Lehetőségek a tej konjugált linolsav-tartalmának emelésére (szakirodalmi összefoglaló)

Állattenyésztési és Genetika Osztály

1078 Budapest István u. 2. J épület 3. emelet

tel. 478 41 27 /8603

Gáspárdy András 478-4120 (8615) Gaspardy.Andras at aotk.szie.hu

  • A karakül juhfajta értékelése
Maróti-Agóts Ákos 478-4251 (8601) Maroti-Agots.Akos at aotk.szie.hu
  • Ökológiai szemléletű háziállattenyésztés (bármely fajban)
Szabára László 478-4125 (8609) szabara.laszlo at aotk.szie.hu
  • Vadasparki vadtenyésztés alapjai és lehetőségei
Zenke Petra (8613) Zenke.Petra at aotk.szie.hu
  • Kutya eredetű degradált biológiai anyagmaradványok vizsgálata rövid mikroszatellita markerekkel (ELTE közös)
forrás

Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék

1078 István u. 2. L épület, 3. emelet  tel. 478 42 13

Harnos Andrea 478 42 14 (8703) Harnos.Andrea at aotk.szie.hu

        Csörgő Tiborral (ELTE, Anatómiai, Sejt és Fejlődésbiológiai Tanszék & Ócsai Madárvárta Egyesület) közösen:
  • Hazai légykapó fajok vonulásának vizsgálata hosszútávú madárgyűrűzési
    adatsorok alapján
  • Hazai rigó fajok vonulásának vizsgálata hosszútávú madárgyűrűzési
    adatsorok alapján

MEZŐGAZDASÁGI- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR

Növénytani és Növényélettani Tanszék

&

MTA Növényökológiai Tanszéki Kutatócsoport

2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

tel. 28/ 522 075; fax 28/ 410 804; mnet at fau.gau.hu


  • Növényökológia, ökofiziológia és florisztika-vegetáció - egyeztetés szükséges
    • Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a Jászságban (Nagy János)
    • Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a Nagykunságban (Nagy János)
    • Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a Beregi síkon (Nagy János)
    • Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a Gödöllői-dombságban síkon (Nagy János)
    • Különböző Wetland területek vegetációdinamikai vizsgálata (Nagy János)
    • Botanikai vizsgálatok távérzékelési alkalmazásokkal (Cserhalmi Dániel)
    • Az észak-alföldi tőzegmoha lápok vegetációjának és flórájának fejlődése (Nagy János)
    • A Carex stenophylla alakkör taxonómiai revíziója (Nagy János)
    • Gyepek szén és energiaforgalma, modellezése (több téma) (Nagy Zoltán)
    • A növekvő légköri CO2 szint hatása mohák, zuzmók elemakkumulációjára (Csintalan Zsolt)
    • Különböző erdei aljnövényzet állományok cönológiai és morfomertiai vizsgálata (Czóbel Szilárd, Péli Evelin)
    • Eltérő fiziognómiájú erdei aljnövényzet légzésének vizsgálata a növényi biomassza függvényében (Czóbel Szilárd, Balogh János)
    • Tavaszi geofiton növényállomány szénmérlegének vizsgálata (Czóbel Szilárd, Péli Evelin, Balogh János)
    • Időjárás okozta elemtartalom változás vizsgálata poikilohidrikus növényeknél (Csintalan Zsolt)
    • Mohák, zuzmók elemtartalma és biodiverzitása városi és természetes környezetben (Csintalan Zsolt)
    • A növényi kiszáradástűrés stresszélettani folyamatának vizsgálata  fotoszintetikus tulajdonságok alapján (Péli Evelin)
    • Úszó vízi vegetációk C-mérlegének összehasonlító vizsgálata (Czóbel Szilárd)
    • A tűz diszturbációs hatásának komplex vizsgálata (Czóbel Szilárd)
    • A hortobágyi szikes vegetációk CO2 fluxusainak vizsgálata a fajkompozíció függvényében (Czóbel Szilárd)
    • Hazai talajtípusok CO2 gázcseréjének vizsgálata (Balogh János)
    • Hazai folyó és állóvizek flórája, vegetációja és ökológiája (Tuba Zoltán)
    • Vízi növények inváziója (Tuba Zoltán)
    • A trópusi szigethegyek növényzete (Tuba Zoltán)
    • Termesztett és gyomnövények produkciója emelt légköri CO2 koncentráció hatására (Tuba Zoltán)
    • Tengeri és tengerparti növényzet vizsgálata (Tuba Zoltán)
    • Halászati és horgászati szempontból fontos vízi növényzet kutatása (Tuba Zoltán)
    • Halastavi, dísztavi és akváriumi növényzet tanulmányozása (Tuba Zoltán)
    • A trópusi vízi vegetáció tanulmányozása (Tuba Zoltán)
    • A Bodrogköz és a Rétköz flórájának és vegetációjának vizsgálata (Tuba Zoltán)
    • A Taktaköz flórájának és vegetációjának vizsgálata (Tuba Zoltán)
    • A Zempléni hegység flórájának és vegetációjának vizsgálata (Tuba Zoltán)
    • A Hernád-völgye flórájának és vegetációjának vizsgálata (Tuba Zoltán)
    • A Szerencsi szigethegység flórájának és vegetációjának vizsgálata (Tuba Zoltán)
    • A mohavegetáció szerepe a szénkörforgalomban (Tuba Zoltán)
    • Tájak, országok és kontinensek légszennyezésének vizsgálata moha-bioindikációval (Tuba Zoltán)
    • Magasabbrendű poikilohidrikus vegetáció kutatása (Tuba Zoltán)
    • Trópusi kiszáradástűrő növényfajok genetikájának és kiszáradástűrésének tanulmányozása (Tuba Zoltán)
    • A Bordog, Hernád és a Tisza vízi vegetációjának vizsgálata (Tuba Zoltán)
    • Trópusi szafari utak botanikai vonala (Tuba Zoltán)
    • Klímaváltozás (Tuba Zoltán)
    • Antropogén hatások (Tuba Zoltán)
    • Művelésmódok (Tuba Zoltán)
    • Botanikai és ökológiai tervezetek (Tuba Zoltán)
    • Sivatagosodás (Tuba Zoltán)
    • Különböző talajtípusok légzésének vizsgálata (Nagy Zoltán, Balogh János)

MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM

MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoport

1083 Ludovika tér 2, tel. 210 10 75


Báldi András tel. 333 06 55 fax 334 27 85 baldi at nhmus.hu
  • Környezeti faktorok (szél, fény, stb.), és fészekaljpredáció változása élőhelyszegélyekben.
  • Szigetbiogeográfia és rezervátum tervezés.
  • Madár-közösségszerkezet elemzés.
  • Védett és veszélyeztetett fajok természetvédelmi biológiai vizsgálata.
  • Agrárgazdálkodás hatása a biodiverzitásra
forrás

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

Állatorvos-tudományi Kutatóintézet

1143 Hungária krt 21.
postai cím: 1581 Budapest, Pf. 18.
tel. 252 24 55

Virológiai témacsoport

Benkő Mária benko at vmri.hu

Harrach Balázs harrach at vmri.hu 

  • Gerincesek és vírusaik koevolúciója

  • DNS-gyűjtemény összeállítása gerincesekből (főleg kétéltűekből, hüllőkből és más ritkábban előforduló fajokból). Állatkertekből, kisállat-kereskedésekből, vadászoktól, madárvédőktől, stb. elsősorban természetes körülmények között elhullott (tehát nem lőtt vagy elgázolt) állatokat vagy azok szervmintáit (tüdő, máj, bél illetve kóros elváltozást mutató szervek) kell gyűjteni. Másodsorban orr- vagy végbél-tampon, toll, szőr, bélsár is érdekes lehet. Vizsgálati mintára különösen nagy szükség lenne porcos halakból (cápa, rája), farkos kétéltűekből, krokodilból, struccból, túzokból, tengeri madarakból, vendégizületesekből (tatu), erszényesekből, elefántból, cetfélékből, újvilági majmokból, gibbonból, orangutánból, gorillából. A mintagyűjtés során a természetvédelmi törvények szigorúan betartandók! A mintákból a nyilvántartásba vétel után DNS-t kell kivonni. Excel táblázat készítendő, hogy milyen fontosabb taxonokból nincs még (elegendő számú) mintánk.

  • PCR segítségével új adenovírusok keresése (főleg vadmadarakban). Gyűjteményünk 10%-a pozitív, tehát a siker garantált, és az eredmények mennyisége a befektetett munka alapján kiszámítható!

  • PCR segítségével új herpeszvírusok keresése halakban, illetve (egy másik rendszerrel) hüllőkben, vadmadarakban és emlős vadállatokban. Itt is kb. minden tizedik minta várható pozitívnak.

  • Bioinformatika. Adatbázisok építése különböző adeno- és herpeszvírus szekvenciákból, internetes közzététel (www.vmri.hu/~harrach/ADENOSEQ.HTM és www.vmri.hu/blast.htm), filogenetikai számítások. A GenBank úgynevezett „nem azonosított” adenovírusainak hasonlóság-vizsgálatokon alapuló azonosítása.



lap_teteje     Kis János     http://www.behav.org/          http://bio.univet.hu/ 
Ökológiai Tanszék        
Biológiai Intézet           Állatorvos-tudományi Kar        Szent István Egyetem

 
Document made with KompoZer