 |
|
|
Vissza a tanszékekhez    Utolsó
módosítás: |
|
KÓRBONCTANI ÉS IGAZSÁGÜGYI ÁLLATORVOSTANI TANSZÉKLetölthető tananyagokKötelező tantárgyakÁllatorvosi kórbonctan Vadgazdálkodási szakirányVadászati állattan Más tanszékek által oktatott, a szakirányú képzéshez tartozó tantárgyakVadászati jog - vadászati ökonómia A/3Vadtenyésztés és vadtakarmányozás A/4 Fakultatív tárgyakAz állatorvoslás történeteA házinyulak betegségei A víziszárnyasok betegségeinek patológiai vonatkozásai Pulyka, galamb, gyöngytyúk, fogoly, fácán betegségeinek patológiai vonatkozásai Tyúkbetegségek patológiai vonatkozásai Elektronmikroszkópos vizsgálatok szerepe a diagnosztikában és a kutatásban Tógazdasági ismeretek A hüllők betegségei A tantárgyak részletes ismertetéseA. Állatorvosi kórbonctanA kórbonctan (anatomia pathologica, vagy pathomorphologia) a beteg és/vagy a hibás szervezetben kialakuló kóros alaki (morphologiai) elváltozások ismeretét tárgyalja. A tantárgy oktatásának feladata, hogy a kórbonctan általános alapelemeinek (az általános kórbonctannak, anatomia pathologica generalis) ismeretanyagán keresztül vezessen el a részletes kórbonctan (anatomia pathologica specialis) szervenkénti elváltozásainak felismeréséhez és megértéséhez. Az általános kórbonctan témája a különböző kórokok hatására létrejövő elemi kórbonctani elváltozások ismertetése, mint vérkeringési zavarok, regresszív és progresszív elváltozások, gyulladás, daganatok, fejlődési rendellenességek. A részletes kórbonctan elsősorban az egyes meghatározott kóroktanú betegségek során jellemzően kialakuló kórbonctani elváltozásokat tárgyalja. A kórboncolási gyakorlat a képzés igen lényeges részét alkotja, amely a hallgatók aktív részvételére alapoz. Csak a saját érzékszervek alkalmazásával, sok gyakorlással lehet elsajátítani azt a képességet, hogy valaki a kórbonctani megfigyeléseit helyesen rögzíteni tudja. A hallgatók fokozatosan megszerzik azt a képességet, hogy megkülönböztessék a normálist a kórostól, fel tudják ismerni az egyes szervi elváltozásokat és véleményt tudjanak alkotni az elhullás okáról, az állat betegségeiről. A kórszövettani gyakorlatok egyrészt a szövettani metszetek elbírálásában való tapasztalatszerzést, másrészt az elméleti anyag jobb megértését és elsajátítását szolgálják. Időpontja: III. és IV. évfolyam, 5.-8. szemeszter Bontásban:
Szükséges előtanulmányok: kémia, biofizika, anatómia és fejlődéstan, szövettan, élettan és biokémia B. Igazságügyi állatorvostanAz igazságügyi állatorvostan az állatok adásvételével kapcsolatban felmerülő jogi és szakmai, továbbá szavatossági kérdésekkel, szakértői véleményadással, az állatorvos büntető és polgári peres felelősségével, bizonyos állatbetegségek állatorvosi megítélésével foglalkozó tudomány. Időpontja: V. évfolyam, 9-10. szemeszter C. HalegészségügyA tantárgy összefoglalja a legfontosabb haltenyésztési ismereteket. Bemutatja a hal leglényegesebb anatómiai és élettani sajátosságait. Foglalkozik az édesvízi (tenyésztett) halak gazdasági szempontból lényeges vírus, baktérium, gomba, élősködő valamint a környezet okozta betegségeivel, a megelőzés és a gyógykezelés lehetőségeivel. Időpontja:
III. évfolyam, 6. szemeszter Vadgazdálkodási szakirányAz ide tartozó tantárgyak önállóan is felvehetők fakultáció formájában, de az összes tantárgy lehallgatásával és követelményeinek teljesítésével az állatorvosi diploma mellé vadgazdálkodási másoddiplomát lehet szerezni. A. Vadászati állattanA tantárgy a vadászati és vadgazdálkodási szempontból jelentőséggel bíró fajok elterjedését, élőhelyét, táplálkozását, szaporodását, vonulását és védelmét tárgyalja. Ismertetésre kerül a tantárgy keretében a vadászható fajokkal összetéveszthető védett, illetve fokozottan védett fajok köre, a trófeás nagy vadfajok trófea bírálati metodikája és a vadfajok kormeghatározási módszerei Időpontja: bármikor felvehető B. Vadászati ökológiaA vadászati ökológia a vadfajok élőhelyének és populációinak törvényszerűségeivel foglalkozik. A tantárgy keretében kerül ismertetésre a vadpopulációk változásának, nyomon követését segítő felmérési módszereknek alkalmazása, ezek előnyei és korlátai. Az élőhely-ismereti részben kerül ismertetésre az élőhelyek szerkezete, hatása a vadfajokra. A természetvédelem egyes vadgazdálkodással kapcsolatos kérdéseit is e helyen tárgyaljuk. Időpontja: bármikor felvehető C. VadegészségtanElsősorban a vadászható madarak és emlősök fertőző és nem fertőző betegségeinek ismertetésével, azok megelőzésével és gyógykezelésével foglalkozik. Ismeretanyagot nyújt a vadászható és nem vadászható vadfajok és a velük együtt élő kórokozók egymásra gyakorolt hatásáról illetve azok köz- és állategészségügyi jelentőségéről. A második félévben kerül sor a nagyvadpopulációk állat-egészségügyi monitoringjának megbeszélésére, továbbá a biotikus és abiotikus tényezők nagyvadpopulációkra gyakorolt hatásának ismertetésére, valamint a kóbor állatok állat-egészségügyi sorsának ismertetésére. Időpontja: IV. évfolyam, 7.-8. szemeszter D. Vadászat - vadgazdálkodás 1.A tantárgy ismerteti a sörétes és golyós lőfegyverek felépítését és a vadászat eszközeit. A hallgatók megismerik a különböző vadászati módokat illetve a vadászat-szervezés menetét. Fontos része a tantárgynak a balesetvédelmi oktatás. Időpontja: V. évfolyam, 9. szemeszter Más tanszékek által oktatott, a szakirányú képzéshez tartozó tantárgyakA. Vadászati jog - vadászati ökonómia A/3Oktató: Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék, Visnyei László B. Vadtenyésztés és vadtakarmányozás A/4Oktató: Állattenyésztési, takarmányozástani és laborállattudományi Tanszék, Fekete Sándor, Zöldág László Fakultatív tárgyakA. Az állatorvoslás történeteA tantárgy célja, hogy bemutassa az állatorvos-tudomány történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális és közegészségügyi jelentőségét. Az oktatást segíti az Állatorvos Történelmi Állandó Kiállítás anyaga. Időpontja: I. évfolyam, 1. szemeszter B. A házinyulak betegségeiA tantárgy célja a házinyúl biológiai igényének (tartásának, takarmányozásának), szaporodásának, nem fertőző és fertőző (inváziós) betegségeinek, a különféle betegségek megelőzési (gyógyítási) lehetőségeinek ismertetése. Időpontja: IV. évfolyam, 7. szemeszter C. A víziszárnyasok betegségeinek patológiai vonatkozásaiAz állatfajonkénti specializáció keretében a házi lúd, a házi kacsa fajtákat és hibrideket, azok tartását és takarmányozását, valamint hasznosítását, termelési sajátosságaikat, továbbá fertőző (bakteriális és vírusos) és inváziós (parazitás) betegségeinek patológiáját, tartási és takarmányozási okokra vissza vezethető bántalmakat foglalja össze. Időpontja: V. évfolyam, 9. szemeszter D. Pulyka, galamb, gyöngytyúk, fogoly, fácán betegségeinek patológiai vonatkozásaiA tantárgy keretében a pulyka-, galamb-, gyöngytyúk-, fácán-, fogolyfajták, a pulykahibridek, a pulyka előnevelésének és utónevelésének, tenyésztojás termelésének technológiája, a tartási és takarmányozási eredetű bántalmak (technopathiák), a baktériumos, vírusos és mikrogombák okozta inváziós betegségei kerülnek taglalásra. Időpontja: IV. évfolyam, 8. szemeszter E. Tyúkbetegségek patológiai vonatkozásaiA házityúk különböző hasznosítási irányainak figyelembe vételével - a közös sajátosságokon túlmenően - az állatfajra koncentráltan külön tárgyalja a pecsenye-csirke nevelés, a tenyész- és a tojóállat-nevelés, a kisüzemi (un. udvari) tartás során előforduló állategészségügyi kérdéseket. Időpontja: IV. évfolyam, 7. szemeszter F. Elektronmikroszkópos vizsgálatok szerepe a diagnosztikában és a kutatásbanA tantárgy keretében a hallgatók megismerik az eletronmikroszkóp működési elvét, a műszer fontosabb egységeit és a minta-előkészítés folyamatát. Bemutatásra kerülnek egyes állatpatogén kórokozók ultrastruktúrális sajátosságai, valamint a sejtkárosodás során megfigyelhető celluláris struktúrák fontosabb elváltozásai. Időpontja: IV. évfolyam, 7. szemeszter G. Tógazdasági ismeretekA tantárgy a „halak boncolása, natív fénymikroszkópos vizsgálata, a betegségek megállapításához szükséges alapvető kórtani ismeretek, tartási, takarmányozási problémák hatása a betegségek kialakulására, a megelőzés és a gyógykezelés lehetőségei, különös tekintettel a környezetvédelem igényeire, vízminőségi és hal-toxikológiai kérdések a tógazdasági gyakorlatban” témakörökben nyújt a hallgatóknak tudásanyagot terepgyakorlat keretében. Időpontja: IV. évfolyam, 8. szemeszter H. A hüllők betegségeiA tantárgy a hazai és az egzotikus hüllők fajismeretén túl ismereteket ad az azok tartásával, szaporításával kapcsolatban felmerülő problémákról. Az egzotikus hüllőfajok fertőző és nem fertőző, illetve emberre veszélyes betegségeit tárgyalja a diagnosztikai munka szempontjai alapján, ismereteket adva a kezelés lehetőségeiről is. Időpontja: IV. évfolyam, 8. szemeszter
|