A tanszék rövid története

II. József 1786. december 12-én kelt rendelete a pesti egyetemen állatgyógyászati tanszék szervezését mondta ki, amely intézményben megkezdődhetett a sebészet oktatása. Az egyetem orvostan- és sebész hallgatói a kötelező tantárgyak között már tanultak sebészeti kórtant, klinikai sebészetet, műtéttant, műszer- és kötszertant. A tananyaghoz járult hozzá az újonnan bevezetett állatorvostan, Tolnay Sándor professzor speciális állatsebészeti ismereteivel, Wolstein bécsi professzor könyvei alapján. Abban az időben az állatorvosi sebészet csupán a humán sebészet után következett fontosságát tekintve. Érzékelhető fejlődést a sebészet oktatásában Zlamál Vilmos ért el (1803-1886) felismerve az állatorvosi sebészet mint önálló tantárgy fontosságát, az egyéb kapcsolódó disciplinák között. A sebészet első kinevezett tanára Varga Ferenc orvosdoktor volt, aki egyben a magyar operatív sebészeti műtéttan megteremtőjének, Balassa professzornak az asszisztense is volt. 1870-ben alapították meg a "különös sebészeti és műtéti tanszéket", amelyet a jelenlegi Rottenbiller utcai épületben helyeztek el. Plósz Béla professzor idejében került teljes átdolgozásra és újraszervezésre a tanszék, amikor is a sebészi aszepszis és műtéttan feltételei megteremtésre kerültek. Plósz professzor mind a hasi, mind az ortopéd sebészet kimagasló egyéniségévé vált a lósebészet terén. A következő tanszékvezető Berrár Mihály (1884-1929) az állatorvosi sebészet és szemészet nemzetközileg elfogadott szakembere lett. A tanszék radiológiai osztályát Guoth Gy. Endre alapította 1929-ben. Kómár Gyula, majd Kovács B. András nevéhez fűződik a lovak és szarvasmarhák hasi- és lábvégsebészetének megalapítása. Tamás László professzor fejlesztette tovább a lósebészetet 1981-1989 között, majd Tóth József professzor vezetése alatt újult meg és modernizálódott a tanszék, egy valóban európai színvonalú intézménnyé nőve ki magát mind nagyállat (majd 1980-as évek végétől) mind a kisállat sebészet területén, eszköz és műszerigényét, valamint a szakmai munkát tekintve egyaránt.
A Sebészeti és Szemészeti Tanszék három fő részlegre osztható: nagyállat-kórházra, kisállat-sebészeti egységre és a radiológiai osztályra. A nagyállat-kórház modernizálása 1991-ben kezdődött az új lágyszervi műtőblokk átadásával, amelyet a régi csontműtő-blokk és az istállók felújítása követett. A sebészeti nagyállat-kórház 1995-ben kibővült a Belgyógyászat nagyállat-kórházával, melynek következtében a klinika 40 férőhelyessé alakult. A modern eszközökkel felszerelt műtők alkalmasak különféle hasűri, ín-, izületi és csontműtétek elvégzésére. A műtőket és a vizsgálót szolgálja ki a laboratóriummal kiegészített gyógyszeres egység. A nagyállat-kórház évi 600-700 betegéből átlagban 250-300 állatot operálunk. Napi 8 órás tevékenységen túl sűrgősségi ügyelet és behívásos készenléti ügyeleti szolgálat áll a betegek rendelkezésére. 2001 tavaszától az Üllői Nagyállat-klinika megépülésével és beindulásával a sebészet nagyállat-kórház fejődése újabb, magasabb színvonalat ér majd el. A Kisállat-sebészeti egység több alegységre oszlik. Az 1995-ben újjáépített Sebészeti Ambulancia mintegy 5-6000 beteget fogad évente, amelyhez három - egységesen felszerelt - sebészeti kezelő mellett egy baleseti kezelő is tartozik A Csont- és izületsebészeti műtő , a már rutinnak számító ortopédiai beavatkozások mellett, speciális műtétek elvégzésére (háromszoros medencei oszteotomia, varizációs oszteotomia, teljes csípőizületi protézis), valamint gericműtétek kivitelezésére is alkalmas. A Lágyszervi műtőblokkban az egyszerűbb sebészeti beavatkozások mellett a hasi és mellkasi műtétek teljes skálája, plasztikai beavatkozások is megtalálhatók a műtéti repertoárban. Az éves műtéti szám a két kisállat-műtőben - évek óta emelkedő tendenciát mutatva - 2500 körül mozog. A műtőkben a színvonalas aneszteziológia háttéret képzett gyakornokokból és aneszteziológusból álló team, altatógépek, modern monitoring rendszer (pulzoximéterek, EKG) biztosítja. A kisállat-sebészeti egységhez tartozik a kisállat-kórház, mely a kórházi kezelést igénylő betegek kulturált elhelyezésére és megfigyelésére szolgál. A Sebészeti Klinika harmadik egysége a Radiológiai osztály, amely évi 5-6000 beteggel, valamennyi egyetemi klinika röntgen-vizsgálati igényét elégíti ki, mind a nagy- mind a kisállat-betegek területén. Az expoziciós helyiségben külön nagy- és kisállatok röntgenezésére alkalmas modern rögzített és mobil készülékek állnak rendelkezésre, a röntgenfilmek előhívását automata hívóberendezések gyorsítják. 1996-tól Computer-tomogaph (CT) készülékkel bővült az osztály. A Klinikán a nyolc órás munkarend mellett egy ügyletvezető állatorvos és két beosztott állatorvos (gyakornok), valamint egy szaksegéd 24 órás sűrgősségi (baleseti és akut mellkasi és hasi) ügyeletet lát el.

vissza