A 2008/4. szám tartalma




LÓGYÓGYÁSZAT
Szeredi L., Kléh Zs., Pálfi V.: Lóarteritis-vírus okozta csikómegbetegedés egy hazai lóállományban. Esetismertetés / 195

SERTÉS
Papócsi P., Hermán A., Gundel J., Fekete S. Gy.: A vemhesség alatt a takarmány szecskázott lucernaszénával való kiegészítésének hatása a tenyészkocák szaporodási eredményére / 199

KISÁLLAT
Maróti-Agóts Á., Markó A., Zöldág L.: Macskák polycystás vesebetegségének (PKD) meghatározása módosított molekuláris diagnosztikai eljárással / 205
Tipold, A.: Kisállatok központi idegrendszerének gyulladásos betegségei / 212

VADON ÉLŐ ÁLLAT
Molnár V., Váradi N., Beregi A., Fenyves B., Sós E., Liptovszky M., Bakos B., Molnár Z., Felkai F.: Denevérek (Chiroptera) röntgenvizsgálata / 219

SZAPORODÁSBIOLÓGIA
Horváth G., Solti L.: Meghatározott kémiai összetételű táptalajok használata szarvasmarha-petesejtek mélyhűtése során / 227

LABORDIAGNOSZTIKA
Szeredi L., Ráczné Mészáros Á.: Az immunhisztokémiai módszer alkalmazása a fertőző állatbetegségek okozóinak kimutatásában / 232

MŰSZERES DIAGNOSZTIKA
Tóth L., Petrási Zs., Bogner P.: A mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) alkalmazási lehetőségei az állattudományokban / 247

RENDEZVÉNY
Fejér Megyei Állatorvos Emléknap (Székesfehérvár, 2007. december 7.) (Szabó A.) / 255

IN MEMORIAM
Dr. Szabó Szűcs János (1926–2007) (Almási K.) / 211

Szeredi L. – Kléh Zs. – Pálfi V.:
LÓARTERITIS-VÍRUS OKOZTA CSIKÓMEGBETEGEDÉS EGY HAZAI LÓÁLLOMÁNYBAN. ESETISMERTETÉS

Egy kis létszámú lóállományban vetélést és az újszülött csikók között lázat és légzőszervi tüneteket észleltek. Az egyik újszülött néhány órás megbetegedés után elhullott. Ennek az állatnak a tüdejéből kórbonctani és mikrobiológiai vizsgálatokat végeztek, amelynek során hialinmembrán képződésével kísért, súlyos fokú, interstitialis pneumoniát, és a muscularis típusú kisartériák falában enyhe fokú, lymphohistiocytás vasculitist, perivasculitist, továbbá fibrinoid elfajulást figyeltek meg. A tüdőből a lóarteritis-vírust (EAV) izolálták, és immunhisztokémiai módszerrel, egy, a kereskedelemben kapható EAV-specifikus monoklonális ellenanyag alkalmazásával, a kórokozót itt nagy mennyiségben kimutatták. Az eset arra hívja fel a figyelmet, hogy a hazai lóállományok széles körű áthangolódásának ellenére az EAV okozta megbetegedés ritkán napjainkban is előfordul.

Papócsi P. – Hermán A. – Gundel J. – Fekete S. Gy.:
A VEMHESSÉG ALATT A TAKARMÁNY SZECSKÁZOTT LUCERNASZÉNÁVAL VALÓ KIEGÉSZÍTÉSÉNEK HATÁSA A TENYÉSZKOCÁK SZAPORODÁSI EREDMÉNYÉRE

A szerzők kísérletükben két különböző takarmány, egy átlagos (kontroll) és egy alaptakarmányt napi 300 g lucernaszéna-szecskával kiegészítve etették vemhes kocákkal két teljes szaporodási ciklusban, hogy megállapítsák a nyersrost hatását a kocák szaporodási eredményeire. Eredményeik szerint a kocák laktáció alatti testtömegcsökkenése kisebb, takarmányfölvétele pedig nagyobb volt a rostkiegészítés hatására. A rostos lucerna etetésével nőtt a született és választott malacok száma, a malacok szoptatás alatti napi testtömeg-gyarapodása. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a vemhes kocák takarmányának nyersrost-kiegészítése különösen kedvező hatású, ha azt lucernaszéna-szecskával biztosítják.

Maróti-Agóts Á. – Markó A. – Zöldág L.:
MACSKÁK POLYCYSTÁS VESEBETEGSÉGÉNEK (PKD) MEGHATÁROZÁSA MÓDOSÍTOTT MOLEKULÁRIS DIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSSAL

A polycystás vesebetegség (Polycystic Kidney Disease – PKD) napjaink egyik leggyakoribb örökletes macskabetegsége. Világszerte, a perzsa és a perzsával rokon fajták, köztük a brit rövidszőrű, a maine coon, az egzotikus rövidszőrű, a himalája, valamint a sziámi egyedek 38%-át érinti. Öröklésmenete autoszomális domináns. A betegség kórfejlődése során, a vesében és esetenként más szervekben (máj, méh, hasnyálmirigy) folyadékkal telt cysták alakulnak ki, amelyek a vese állományának sorvadását és következményesen, általában későbbi életkorban, idült veseelégtelenséget és elhullást okoznak. A szerzők, új és egyszerű eljárás kidolgozásával, a PKD molekuláris diagnosztikáját értékelték frissen vett és kórszövettani célra fixált metszetekből nyert mintákon. A mintákból teljes genomiális DNS-t tisztítottak, a mutálódott (PKD1 gén 29-es exon) szakaszokat felsokszorozták, majd szekvenálták, endonukleázzal emésztették (RFLP) és elektroforetikusan szétválasztották. Allélspecifikus PCR-primerek tervezésével és az allélspecifikus reakciók optimalizálásával új diagnosztikai eljárást fejlesztettek ki. A molekuláris genetikai alapú PKD-szűrés bevezetésével a korai diagnózis és a betegséggel kapcsolatos szavatossági problémák megelőzése reális lehetőséggé vált.

Molnár V. – Váradi N. – Beregi A. – Fenyves B. – Sós E. – Liptovszky M. – Bakos B. – Molnár Z. – Felkai F.:
DENEVÉREK (CHIROPTERA) RÖNTGENVIZSGÁLATA

Denevérek radiológiai vizsgálatának indikációját elsősorban a csontrendszer traumás oktanú elváltozásai jelentik. A has- és a mellűri lágy szervek fiziológiás radiodenzitása – a tüdő kivételével – nagymértékben hasonló, ezért a nagyobb termetű állatfajok esetében alkalmazott kemény-, ill. lágysugár-technika létjogosultsága a denevéreknél csekély.
A röntgenvizsgálat rendkívül értékes elemekkel járul hozzá a sérült denevérek diagnosztikai felméréséhez. Nélkülözhetetlen a csontrendszert érintő elváltozások pontos és gyors feltérképezéséhez, a terápiás módszer kiválasztásához, a műtétek megtervezéséhez, a beavatkozások eredményességének és a gyógyulási folyamatok hatékonyságának ellenőrzéséhez.
A lágy szervek alaki, működésbeli elváltozásai nem diagnosztizálhatók a felvételek alapján, e célból más diagnosztikai eljárásokra van szükség.

Horváth G. – Solti L.:
MEGHATÁROZOTT KÉMIAI ÖSSZETÉTELŰ TÁPTALAJOK HASZNÁLATA SZARVASMARHA-PETESEJTEK MÉLYHŰTÉSE SORÁN

A szerzők összefoglalják a petesejtek vitrifikációs mélyhűtése során elért saját kutatási eredményeiket. A ma használt táptalajok legtöbbje állati eredetű fehérjét tartalmaz, ami egyrészt járványvédelmi szempontból aggályos, másrészt a táptalaj, a fehérjeforrás változó összetétele miatt nem standardizálható. A kísérletek az állati eredetű fehérjeforrások (pl. borjúsavó) táptalajokból való kiküszöbölését célozták, amelyeket szintetikus vegyületekkel helyettesítettek koleszterin és fetuin hozzáadásával. A vitrifikációt követően a koleszterinnel kezelt petesejtek első osztódási aránya, ill. a nyolcsejtes stádiumot elért embriók aránya nagyobb volt, mint a koleszterin nélkül vagy a borjúsavóval kezelteké, de a szerzett előny a későbbi stádiumokban már nem volt észlelhető. A fetuinkiegészítés nem volt előnyös hatású, de a vitrifikáció után továbbfejlődő petesejtek aránya és minősége hasonlított a standard eljárással, a borjúsavó-tartalmú közegekben vitrifikált petesejtekéihez.

Szeredi L. – Ráczné Mészáros Á.:
AZ IMMUNHISZTOKÉMIAI MÓDSZER ALKALMAZÁSA A FERTŐZŐ ÁLLATBETEGSÉGEK OKOZÓINAK KIMUTATÁSÁBAN

Az immunhisztokémiai módszerrel kapcsolatos tudnivalók rövid leírását követően a szerzők ismertetik a laboratóriumukban immunhisztokémiai (IH) módszerrel kimutatható, fertőző eredetű betegségek listáját, és az eljárás menetét. Vírusok, baktériumok, gombák és paraziták kimutatására összesen 35 olyan, többségében kereskedelmi forgalomban kapható, elsődleges ellenanyag használatáról számolnak be, amelyek formalinban fixált és paraffinba ágyazott szövetmintákon is jól alkalmazhatók. Az egyes fertőzések kapcsán ismertetik az IH-módszer érzékenységére és specificitására vonatkozó legfontosabb irodalmi adatokat, és az eljárásról szerzett saját tapasztalatokat. A szerzők a fertőző betegségek kimutatásra az IH-módszert gyorsasága, érzékenysége és viszonylag alacsony ára miatt a rutindiagnosztikai munkában különösen hasznos eljárásnak tartják.

Tóth L. – Petrási Zs. – Bogner P.:
A MÁGNESES REZONANCIÁS KÉPALKOTÁS (MRI) ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI AZ ÁLLATTUDOMÁNYOKBAN

A szerzők a modern képalkotó technikák közül a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) elvi hátterét és lehetséges alkalmazási területeit tekintik át. Irodalmi adatok alapján bemutatják, milyen esetekben lehet e mérési eljárást alkalmazni az állattudományok területén – különös hangsúlyt fektetve az állatorvosi vonatkozásokra. Írásuk végén szólnak a funkcionális MRI alapjairól, felhasználási lehetőségeiről, továbbá röviden összefoglalják az MR képalkotás alkalmazásának előnyeit és korlátait.