A 2008/2. szám tartalma




LÓGYÓGYÁSZAT
Jakab Cs., Veres S., Izing S., Szabó Gy.: A lovak daganatos és nem daganatos bőrelváltozásainak előfordulása és hisztopatológiája. 2. rész. A sarcoidos minták immunhisztokémiai vizsgálata / 67

SZARVASMARHA
Szemerédi Gy., Kocsis L., Csorba Cs., Kovács I.: Az istállóspecifikus védelem jelentősége a lábvég-megbetegedések (dermatitis digitalis) kártételének csökkentésében / 75

BAROMFI
Nemes Cs., Szalay D., Ursu K., Palya V., Glávits R.: Pulykák coronavírus okozta bélgyulladásának vizsgálata Magyarországon. 1. rész. Irodalmi áttekintés / 80

NYÚL
Bónai A., Szendrő Zs., Matics Zs., Fébel H., Pósa R., Tornyos G., Horn P., Kovács F., Kovács M.: Bacillus cereus var. toyoi (Toyocerin®) kiegészítés hatása a nyulak vakbélflórájának összetételére és vakbél-fermentációjára / 87

KISÁLLAT
Fekete S. Gy.: Az elhízás és a túlsúly oktana, elbírálása és diétás kezelése. Irodalmi áttekintés / 96
Rösch, B.: Macska autoimmun, subepidermalis, hólyagos dermatosisa – esetismertetés / 106
Abraham, G., Ungemach, F. R.: Kutyák és macskák idült szívelégtelenségének gyógyszeres kezelése / 110

ZOONOSIS
Tietz, H. J., Hämmerling, R. H.: Az embereken megtelepedő zoophil és az állatokon megtelepedő antropophil dermatophyták / 121

ÁLLÁSFOGLALÁS
Állásfoglalás a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal keretében működő hatósági állat-egészségügyi szolgálat helyzetéről (Fodor L., Harrach B., Mile S., Solti L., Varga J.) / 126

IN MEMORIAM
Dr. Czebe László (1932–2007) (Varga I.) / 128

Jakab Cs. – Veres S. – Izing S. – Szabó Gy.:
A LOVAK DAGANATOS ÉS NEM DAGANATOS BŐRELVÁLTOZÁSAINAK ELŐFORDULÁSA ÉS HISZTOPATOLÓGIÁJA. 2. RÉSZ. A SARCOIDOS MINTÁK IMMUNHISZTOKÉMIAI VIZSGÁLATA

A szerzők röviden vázolják az immunhisztokémiai/citokémiai vizsgálati módszerek lényegét. Leírják 12, lovakból származó, sarcoidos mintákon Ki-67 proliferációs markerrel, antivimentinnel, antidezminnel, anti-melan-A-val és anti-S-100 proteinnel végzett immunhisztokémiai vizsgálatuk tapasztalatait. A Ki-67-tel detektált proliferációs index 8,53%-nak bizonyult a megvizsgált bioptátumokban. Antivimentinnel a sarcoid daganatos fibroblastsejtjei erős pozitív citoplazmatikus reakciót mutattak. Antidezminnel a sarcoidban negativitást, az ép bőrterületek szőrborzoló izmaiban és a kis artériák tunica mediájának simaizomsejtjeiben citoplazmatikus pozitivitást tapasztaltak. Az anti-melan-A mind a sarcoidok hámrétegében, mind pedig az ép felszíni és follicularis hám basalis rétegében lévő pigmentsejtekben pozitivan reagált. Az anti-S-100 protein reakciója a sarcoidos mintákban negatív, viszont a bőr irha- és bőr alatti rétegében lévő perifériás idegek Schwann-sejtjeinek citoplazmájában pozitív volt. A szerzők, vizsgálati eredményeik alapján, antidezmin belső pozitív kontrolljának a m. arrector pilit, ill. a dermalis, subcutan kis artériák mediájának simaizomsejtjeit, az anti-melan-A belső pozitív kontrolljának a basalis melanocytákat, míg az anti-S-100 protein belső pozitív kontrolljának a dermalis, subcutan perifériás idegek Schwann-sejtjeit javasolják a lovakból származó minták immunhisztokémiai vizsgálatai során.

Szemerédi Gy. – Kocsis L. – Csorba Cs. – Kovács I.:
AZ ISTÁLLÓSPECIFIKUS VÉDELEM JELENTŐSÉGE A LÁBVÉG-MEGBETEGEDÉSEK (DERMATITIS DIGITALIS) KÁRTÉTELÉNEK CSÖKKENTÉSÉBEN

A szerzők, főleg a nagyüzemi tehenészetekben, az egyik legnagyobb gazdasági kárt okozó lábvég-megbetegedést és annak kóroktanát vizsgálták egy szakosított, 1000-es létszámú tehenészetben. A telepen a dermatitis digitalis évente 25–28%-os veszteséget okozott.
59 beteg tehén 39 mintájából (66,1%) Bacteroides nemzetségbe tartozó baktériumokat, 6 mintából (10,1%) fusobacteriumokat izoláltak.
A vizsgálatok alapján a két anaerob baktériumtörzsből inaktivált, alumínium-hidroxid-gélhez adszorbeált, telepspecifikus vakcinát készítettek. Ezekből 25 egészséges vemhes üszőt, a várható ellés előtt hat héttel, 3 hetes időközzel, kétszer oltottak. Ugyanennyi vemhes üszőt kontrollként hagytak. Az egy évig tartó megfigyelés alatt az oltott tehenek közül 19 állat (76,1%) egészséges maradt. Az oltatlanul hagyott üszők közül, az egyéves megfigyelés során, 10 állat (40%) maradt egészséges.
A vakcinációt 25 lábvégmegbetegedésben szenvedő állaton is elvégezték. Az oltott és oltatlanul hagyott állatokban különbséget nem találtak.
A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy egészséges vemhes üszők esetében a lábvégmegbetegedés elleni vakcina egy évig tartó, mintegy 75%-os védelmet biztosít.
Beteg állatok oltása a telepspecifikus vakcinával nem vezetett eredményre.

Nemes Cs. – Szalay D. – Ursu K. – Palya V. – Glávits R.:
PULYKÁK CORONAVÍRUS OKOZTA BÉLGYULLADÁSÁNAK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON. 1. RÉSZ. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

A pulykák coronavírus okozta bélgyulladása 1951 óta ismert kórkép a nemzetközi irodalomban. Hazánkban is régóta sejtjük jelenlétét, de előfordulását eddig még nem írták le. A szerzők, kétrészes cikksorozatukban először az irodalmi adatok felhasználásával áttekintik a betegség kórokozójával, kórfejlődésével, diagnózisával, a betegség elleni védekezéssel kapcsolatos legfontosabb ismereteket, majd a második részben beszámolnak a kórkép hazai előfordulásáról és saját vizsgálataik eredményéről.

Bónai A. – Szendrő Zs. – Matics Zs. – Fébel H. – Pósa R. – Tornyos G. – Horn P. – Kovács F. – Kovács M.:
BACILLUS CEREUS VAR. TOYOI (TOYOCERIN®) KIEGÉSZÍTÉS HATÁSA A NYULAK VAKBÉLFLÓRÁJÁNAK ÖSSZETÉTELÉRE ÉS VAKBÉL-FERMENTÁCIÓJÁRA

A szerzők a húsnyúl-előállítás során az emésztőszervi megbetegedésekből adódó elhullás és megbetegedés megelőzésére használt antibiotikumok helyettesítésére szolgáló probiotikumok közül a Bacillus cereus var. toyoi hatását vizsgálták. Pannon Fehér anyanyulak egy csoportjával antibiotikum- és probiotikummentes alaptápot (K) etettek, míg az anyanyulak másik csoportjában az alaptápot 200 ppm Toyocerinnel egészítették ki (T), ami 2x105/g takarmány Bacillus cereus var. toyoi spóra bevitelét jelentette. A két csoportban az anyanyulak és a szopós nyulak ugyanazt a tápot (K vagy T) fogyasztották. A 28. napon történt elválasztás után minden csoportot (almot) véletlenszerűen megfeleztek, és a nyulak egyik fele a korábbival megegyező (KK, TT), a másik fele a másik tápot kapta (KT, TK). Ennek megfelelően voltak nyulak, amelyek végig alap- vagy végig Toyocerinnel kiegészített, ill. választás előtt és után más-más tápot fogyasztottak. Az anya tápjának Toyocerinkiegészítése szignifikánsan javította a kisnyulak testtömeg-gyarapodását. A K anyák nyulainak testtömege a 3. héten 389±8 g, szignifikánsan (P<0,05) alacsonyabb volt, mint a T anyák kisnyulaié (462±12 g). Ez feltehetően az anya jobb tejtermelésének volt köszönhető. A testtömegkülönbség a 4. héten is megmaradt. A teljes vizsgált időszak alatt (4–6. hét) a KT csoport érte el a legnagyobb testtömeg-gyarapodást (54 g/nap) és a legjobb takarmányértékesítést (2,0 g/g). A mortalitási és morbiditási adatok egyértelműen mutatják, hogy a választást követően probiotikumot fogyasztó csoportok egészségi állapota lényegesen jobb volt. A legszembetűnőbb változást a coliformok számának alakulásában tapasztalták. A K anya nyulaiban szignifikánsan magasabb volt a számuk a 21. napon (5,9 CFU log10/g chymus). Az 5. hétre a Toyocerinkiegészítés mindkét csoportban (KT, TT) szignifikánsan alacsonyabb coliformszámot eredményezett (2,0 CFU log10/g chymus). A TK csoportban tapasztalt 103–104 nagyságrend még fiziológiásnak, míg a KK csoportban mért 105 körüli nagyságrend rizikófaktornak tekinthető. Az összes illózsírsav mennyisége 66–80 mmol/kg között változott, a TK és TT csoportokban koncentrációjuk a 4. héten átmenetileg 100 mmol/kg fölé emelkedett.

Fekete S. Gy.:
AZ ELHÍZÁS ÉS A TÚLSÚLY OKTANA, ELBÍRÁLÁSA ÉS DIÉTÁS KEZELÉSE. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

A városias élet során gyakran fölborul a normal testsúlyt fönntartó három fő tényező (alapanyagcsere, mozgás-igénybevétel és a takarmányfölvétel) egyensúlya, és az állat elhízik. Az elhízás mértéke, a súlymérésen túl, pontozásos kondícióbecsléssel és a teljes testösszetétel becslésével (DXA-készülék) állapítható meg. A fogyókúra során legjobban a ciklikus-periódikus módszer vált be. Először a céltestsúlyt tűzünk ki: ez a fajtastandardnak felel meg. Utána kiszámítjuk, hogy a kívánt testsúlyra mennyi életfönntartó energiaszükséglet esik, és a kapott érték 60% át etetjük. A csökkentett napi életfönntartó energiaigény kutyának anyagcsere-testtömegkg-onként (W0,75) 0,523X0,6=0,314 MJ ME, macskának élőtömegkg-onként 0,285X0,6=0,171 MJ ME. Az ennek megfelelő mennyiségű tápot etetjük 2 héten át, majd – a máj regenerálódása céljából – a következő 2 héten át a 100%-nak megfelelő mennyiséget. A kúra akár fél évig is eltarthat, de ezáltal csökken a májelzsírosodás esélye. A fogyókúrához tápot célszerű etetni, amelyből a kutya és macska részére is többféle van forgalomban. Nélkülözhetetlen az állatorvosi felügyelet. A kívánt kondíció elérése után annak megtartására kell ügyelni. Ehhez a szerző a következő tanácsokat adja: fokozott mozgatás, a napi adag pontos betartása, nagy ballaszttartalmú takarmányok etetése. Végezetül a szerző röviden kitér a gyógyszeres kezelés lehetőségeire is.