A 2008/1. szám tartalma



ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ

SZARVASMARHA
Balogh O. G., Sándor Cs., Lukácsi E., Túry E., Gábor Gy.: Az üreges sárgatest, a sárgatest- és a luteincysta kialakulásának etiológiája és patogenezise tejelő szarvasmarhákban. Irodalmi áttekintés / 19

LÓGYÓGYÁSZAT
Grabner, A., Ferencz, T.: Megjegyzések az antibiotikumok alkalmazásáról lovaknál / 19

SERTÉS
Berkes Á., Kovács M., Fekete S. Gy.: Az ivóvíz savanyításának hatása a választott malacok emésztőszervi betegségeinek megelőzésére és a hizlalási teljesítmény fokozására / 25
Balka Gy., Kecskeméti S., Kiss I., Rusvai M.: PRRS – újabb kihívás előtt a sertéságazat. 2. A betegség járványtani, kórtani és immunológiai sajátosságai. Irodalmi összefoglaló / 31

KISÁLLAT
Jakab Cs., Dudás Györki Z., Horváth É., Tóth A., Halász J.: A májbiopsziás vizsgálatok jelentősége a kisállatpraxisban / 39
Jensen, J., Nolte, I.: Vérszívó vektorok által közvetített kórokozók jelentősége kutyák ízületi betegségében / 47

HAL
Molnár K., Müller T., Lefler K. K., Csorbai B.: Dermocystidium-fertőzöttség széles kárász szemében / 53

ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁG
Holló-Szabóné Pusztai O., Apjok A., Búza L.: A Gyors Riasztási Rendszer Élelmiszerekre és Takarmányokra (RASFF) működésének 2006. évi nemzeti és nemzetközi tapasztalatai / 57

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNELEM
50 éve hunyt el Hirt Géza, az Országos Állat-egészségügyi Intézet egykori igazgatója (Kótai I.) / 63

KÖNYVISMERTETÉS
Lehel J., Vetter J.: Növényi eredetű méreganyagok és mérgezések állatokban (Semjén G.) / 18

Balogh O. G. – Sándor Cs. – Lukácsi E. – Túry E. – Gábor Gy.:
AZ ÜREGES SÁRGATEST, A SÁRGATEST-, ÉS A LUTEINCYSTA KIALAKULÁSÁNAK ETIOLÓGIÁJA ÉS PATOGENEZISE TEJELŐ SZARVASMARHÁBAN. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

Szerzők összefoglalják a tejelő szarvasmarha sárgatestének, ill. a petefészken található egyéb luteinképletek kialakulásával, hormontermelésével és regressziójával kapcsolatos eddigi ismereteket. Összegzik az üreges sárgatestek, sárgatest- és luteincysták morfológiai jellegzetességeit, előfordulásuk gyakoriságát, kialakulásuk lehetséges okait, valamint utalnak azok szaporaságra gyakorolt esetleges hatására is.

Berkes Á. – Kovács M. – Fekete S. Gy.:
AZ IVÓVÍZ SAVANYÍTÁSÁNAK HATÁSA A VÁLASZTOTT MALACOK EMÉSZTŐSZERVI BETEGSÉGEINEK MEGELŐZÉSÉRE ÉS A HIZLALÁSI TELJESÍTMÉNY FOKOZÁSÁRA

A szerzők áttekintik a malacok választás körüli hasmenése emésztés-élettani hátterét, valamint ennek megelőzésére szolgáló lehetőségeket, különös tekintettel a savanyítószerek alkalmazására. A kísérlet során a savanyító termékcsalád három különböző, de a termelésben szorosan egymásra épülő tagját használták. A termékek közös jellemzője, hogy szerves savakon kívül (hangyasav, tejsav, szorbinsav, citromsav) más, élettani folyamatokat elősegítő anyagokat is tartalmaznak (betain, glicerol, vitaminok, nyomelemek). A jelen sertéskísérlet a születéstől a választásig, majd a 60. életnapig tartott. Az alkalmazott takarmányok (prestarter, starter és malactáp), csakúgy mint a technológia egyéb elemei – az ivóvíz savasítóval való kezelését leszámítva – a kísérleti és a kontrollcsoportban azonosak voltak. A választást követő kritikus időszakot, (azaz a 40. napos korig) a kísérleti csoport könnyebben lépte át, mint a hagyományos állat-egészségügyi technológiával választott kontrollcsoport. Ezt jól mutatja a 40. életnapig megtörtént betegleszedések aránya is. A vizsgálat második (41–50. nap) és harmadik (51–60. nap) szakaszában már jól kirajzolódott a savanyítónak az emésztőrendszerre gyakorolt kedvező hatása. Ebben az időszakban szignifikáns különbség volt a kísérleti és a kontrollcsoportok teljesítményében. A kísérleti csoport egyedeire jellemző volt a jobb takarmányértékesítés és a nagyobb napi gyarapodás (táblázat). A bélsár konzisztenciájára a savanyítóknak nem volt szignifikáns hatása. Jóllehet az egy malacra jutó költségekben nem volt szignifikáns különbség, viszont az elért testtömeg-gyarapodásra eső költségek adatai már jelentős megtakarítást tükröztek a kísérleti csoport javára (táblázat).

Balka Gy. – Kecskeméti S. – Kiss I. – Rusvai M.:
PRRS – ÚJABB KIHÍVÁS ELŐTT A SERTÉSÁGAZAT. 2. A BETEGSÉG JÁRVÁNYTANI, KÓRTANI ÉS IMMUNOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÁS

A szerzők, cikksorozatuk második részében, a legfrissebb irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján, áttekintik a PRRS legfontosabb járványtani sajátosságait, a betegség kórfejlődését, klinikai tüneteit, ill. az elhullott állatokban megfigyelhető kórbonctani és kórszövettani elváltozásokat.

Jakab Cs. – Dudás Györki Z. – Horváth É. – Tóth A. – Halász J.:
A MÁJBIOPSZIÁS VIZSGÁLATOK JELENTŐSÉGE A KISÁLLATPRAXISBAN

A szerzők összefoglalják a kisállatgyógyászatban a májbetegségek vizsgálatára alkalmazható, különböző mintavételi módszereket. Leírják a májbiopszia indikációit és ellenjavallatait, ill. lehetséges szövődményeit. Vázolják a szövettani vizsgálatra alkalmas bioptátum jellemzőit és a mintakezelési elveket. Röviden összefoglalják a májbioptátum kórszövettani vizsgálata során kapott információkat és a fénymikroszkópos vizsgálati szempontokat. A májból származó minta patológiai vizsgálatára alkalmas, különböző szövettani festési eljárásokat és reakciókat illusztrálnak kórszövettani felvételekkel.

Molnár K. – Müller T. – Lefler K. K. – Csorbai B.:
DERMOCYSTIDIUM-FERTŐZÖTTSÉG SZÉLES KÁRÁSZ SZEMÉBEN

A széles kárász (Carassius carassius L.), amely egykoron Magyarország természetes vizeinek legközönségesebb hala volt, napjainkra az ezüstkárász (Carassius gibelio Bloch) inváziója következtében ritka, kisebb refugiumokba visszaszorult halfajjá vált. Tenyésztési célból Magyarország délnyugati régiójából laboratóriumba hozott 42 halból két egyed szemében egy feltűnő tüneteket mutató Dermocystidium-fertőzöttséget észleltünk. Vörös színű, megduzzadt jobb oldali szeme kitüremkedett a szemüregből, és a még átlátszó szaruhártyát a megduzzadt írisz párnaszerűen fogta körül. Az írisz vörös színű állományában fehéres, tekergőző hyphák tömegét lehetett már kisebb nagyítással is észrevenni. A 280–500 µm vastag hyphák 9–15 µm átmérőjű, kerek, tipikus Dermocystidium-spórák ezreit tartalmazták. A hyphákat vastag, tömött-rostos kötőszövet különítette el az írisz kerek sejtekben és vörösvérsejtekben gazdag állományától. A megnövekedett szemüregi nyomás következtében a retina nagyobb szakaszokon leszakadt az érhártyáról és felgyűrődött. A spórák alakja és mérete, valamint gócos megjelenése miatt az eset a ponty Dermocystidium ershowi okozta bőrfertőzöttségére emlékeztetett.

Holló-Szabóné Pusztai O. – Apjok A. – Búza L.:
A GYORS RIASZTÁSI RENDSZER ÉLELMISZEREKRE ÉS TAKARMÁNYOKRA (RASFF) MŰKÖDÉSÉNEK 2006. ÉVI NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAI

A kereskedelem globalizációja miatt napjainkban az emberi egészségre veszélyes élelmiszer vagy takarmány a világ bármely részére eljuthat. Ezért, a fogyasztók egészsége védelmében, gondoskodni kell minden elvárt intézkedés késedelem nélküli, koordinált megtételéről. Ehhez az információk gyors cseréjét biztosító nemzetközi hálózat szükséges. A világméretű RASFF-rendszer ezen feltételek teljesítését tűzte ki célul. A szerzők ismertetik a rendszer felépítését, a tagországok közötti információ áramlását. Ezt követően a 2006. évben érkezett RASFF-jelentések közül a legfontosabbakat emelik ki. A nemzetközi adatok ismertetése után bemutatják a magyarországi tapasztalatokat is. Megállapítják, hogy az egységes elvek alapján, következetesen működő, és így azonos színvonalú információkat tartalmazó jelentési rendszer 2006-ban pontosan és megbízhatóan működött.