decemberiinternet

A 2007/12. szám tartalma

KÉRŐDZŐK
Keresztes M., Faigl V., Márton A., Ihnáth Z., Kulcsár M., Mézes M., Húsvéth F., Huszenicza Gy.: A védett zsírokkal történő takarmánykiegészítés hatása a kérődzők szaporodásbiológiai jellemzőire. Irodalmi áttekintés. 2. rész / 707
Conraths, F. J., Kramer, M., Freuling, C., Hoffmann, B., Staubach, Ch., Gethmann, J., Teifke, J., Mettenleiter, Th. C., Beer, M.: Kéknyelvbetegség. Klinikum, járványtan, diagnosztika – németországi tapasztalatok / 713

SERTÉS
Süveges, T., Révész T.: A sertés fontosabb légzőszervi megbetegedéseinek kórtana, kórjelzése és az ellenük való védekezés lehetőségei (összefoglaló ismertetés). 2. A bántalmak megelőzése és gyógykezelése / 718

KISÁLLAT
Lombard, Ch. W., Kovacevic, A., Riesen, S.: Merre tart a kardiológia a kisállatpraxisban? / 725

KEDVENCÁLLAT
Gál J., Sátorhelyi T., Andocs G., Balogh L., Szabó Z.: Sisakos kaméleon (Chamaeleo calyptratus) egyes sisakelváltozásainak klinikopatológiája / 730

TOXIKOLÓGIA
Fodor, J., Balogh, K., Weber, M., Mézes, M., Kametler, L., Pósa R., Rajli V., Bauer, J., Horn P., Kovács F., Kovács M.: A fumonizin B₁ metabolizmusának in vivo és in vitro vizsgálata / 735

AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK, 2007
Az állatorvos-tudományi kutatások 2006-ban, az akadémiai beszámolók tükrében. 3. rész / 746

VÉLEMÉNY
Szakcikkeink szerzői etikájáról (Karsai F.) / 758

RENDEZVÉNYEK
A Szaporodásbiológiai Társaság 17. találkozója (Keszthely, 2007. okt. 4–5.) (Flink F.) / 760
Az Európai Kisállatgyógyász Állatorvosok 17. kongresszusa (Budapest, 2007. szept. 12–15.) (Vörös K.) / 761

KÖNYVISMERTETÉS
Jaggy, A. (szerk.): Atlas und Lehrbuch der Kleintierneurologie – Mit Filmsequenzen auf SD-ROM (A kisállatneurológia atlasza és tankönyve – CD-ROM filmillusztrációval) (Vörös K.) / 745
Kassai T.: Kotlán Sándor élete és munkássága (Mészáros J.) / 762
Diószegi Z. (szerk.): Kisállat-ortopédia (Tamás L.) / 763

IN MEMORIAM
Dr. Haraszti János (1924–2007) (Solti L.) / 765
Dr. Padányi Márius (1925–2007) (Bezsilla E.) / 766
Dr. Povazsán Gyula (1926–2007) / 767

Keresztes M. – Faigl V. – Márton A. – Ihnáth Z. – Kulcsár M. – Mézes M. – Husvéth F. – Huszenicza Gy.:
A VÉDETT ZSÍROKKAL TÖRTÉNŐ TAKARMÁNYKIEGÉSZÍTÉS HATÁSA A KÉRŐDZŐK SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐIRE. IRODALMI ÁTTEKINTÉS. 2. RÉSZ

A közlemény második részében a szerzők a védettzsír-etetés szaporodásbiológiai következményeinek lehetséges hatásmechanizmusaival foglalkoznak tejhasznú szarvasmarhában. Áttekintik a zsírkiegészítés hatását az állatok energiaellátottságára és egyes metabolikus hormon szintekre, amelyek kérődzőkben szoros összefüggésben állnak a reprodukciós folyamatokkal. Ezután egyes zsírsavak – különösen egyes többszörösen telítetlen zsírsavak – a petefészek szteroid hormonjainak, valamint a prosztaglandinok szintézisében játszott szerepét taglalják.

Süveges T. – Révész T.:
A SERTÉS FONTOSABB LÉGZŐSZERVI MEGBETEGEDÉSEINEK KÓRTANA, KÓRJELZÉSE ÉS AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGEI (ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉS). 2. A BÁNTALMAK MEGELŐZÉSE ÉS GYÓGYKEZELÉSE

Szerzők dolgozatukban a sertés légzőszervi betegségeinek, kiemelten a mycoplasmosisnak és az actinobacillosisnak a megelőzésére és gyógykezelésére vonatkozó ismereteket foglalják össze.
A specifikus immunprophylaxisra és gyógyszeres prevencióra alapozott védekezési eljárások mellett a nem specifikus védekezés lehetőségeit is elemzik.
Fontosnak tartják az egyes kórokozók behurcolásának, állományon belüli szétterjedésének megakadályozását, ennek érdekében a vásárlások előtti kötelező karanténozást, az egyes termelő egységek befogadó képességében is egymásra épülő, összehangolt üzemeltetését, az egyszerre telepítést és ürítést, az épületek és a berendezési tárgyak takarítását, fertőtlenítését, valamint a sertések megfelelő takarmányozásával és a környezeti feltételek biztosításával ellenálló és fertőzést elhárító képességük fokozását.
Az immunprophylaxisra alapozott védekezési eljárások között a sertésinfluenza, a PRRS, az actinobacillosis és a mycoplasmosis elleni védőoltásokat tárgyalják. Az utóbbi két bántalom esetében külön kitérnek a maternalis ellenanyagoknak a vakcinázás értékét hátrányosan befolyásoló hatására.
Táblázatban foglalják össze azokat az antibiotikumokat és kemoterápiás szereket, amelyek alkalmasak a sertés légzőszervi bántalmainak megelőzésére és gyógykezelésére, hangsúlyozva a laboratóriumi vizsgálatokra alapozott, célzott antibiotikum- és egyéb gyógyszeres kezelés fontosságát.

Gál J. – Sátorhelyi T. – Andocs G. – Balogh L. – Szabó Z.:
SISAKOS KAMÉLEON (CHAMAELEO CALYPTRATUS) EGYES SISAKELVÁLTOZÁSAINAK KLINIKOPATOLÓGIÁJA

A szerzők, részben diagnosztikai és gyógyító munkájuk során észlelt eseteket is feldolgozva, áttekintik a sisakos kaméleon (Chamaeleo calyptratus) sisakjának kóros alaki eltérésekkel járó megbetegedéseit.
A sisakos kaméleonok felnevelése során gyakori az angolkór, aminek nyomán a sisak csontos váza is hibásan fejlődik és a sisak is torzul. Ezenkívül, számos baktérium hatására, kialakulhat félheveny, idült gyulladás, tályog a sisakban, ami szintén annak torzulását idézheti elő. Igen ritkán, de daganatok (így a szerzők által megállapított fibrosarcoma) is okozhat kóros alaki eltérést a sisakban.

Fodor J. – Balogh K. – Weber M. – Mézes M. – Kametler L. – Pósa R. – Rajli V. – Bauer, J. – Horn P. – Kovács F. – Kovács M.:
A FUMONIZIN B1 METABOLIZMUSÁNAK IN VIVO ÉS IN VITRO VIZSGÁLATA

A szerzők a vékonybél és a vakbél-mikrobiota hatását vizsgálták szájon át felvett fumonizin B1 (FB1) mikotoxin metabolizmusára sertésekben. A FB1 abszorpciójának és biotranszformációjának vizsgálata céljából, speciális T-kanüllel láttak el malacokat az ileum disztális részén, ill. gyűjtötték a bélsár és a vizelet teljes mennyiségét a toxin etetésének (45 mg FB1/kg,10 nap) időszakában és az azt követő 10 napon. Az egyes kísérleti szakaszok végén mintát vettek egyes szervekből, ill. az izom- és zsírszövetből. Megállapították, hogy a FB1 akkumulatív felszívódása az ileum végéig 4% volt. A mérések során a béltartalomban visszanyert FB1-származékok 1%-a aminopentolként (AP1) és 3,9%-a részlegesen hidrolizált metabolitként (PHFB1) jelent meg. A bélsárban a PHFB1-származék jelent meg a legnagyobb mennyiségben (47%), míg az AP1 kis mennyiségű volt (12%). A vizsgált szövetekben a FB1-konverzió az aminopentolra átlagosan 30%-os, míg a részlegesen hidrolizálódott metabolitokra vonatkozóan 20%-os volt. A szerzők egy in vitro kísérletben sertések vakbéltartalmát McDougall-pufferben, tisztított FB1 (5 µg/ml) hozzáadásával, 12, 24, 48 és 72 órán keresztül (37 oC, anaerob körülmények) inkubálták. 48 óra elteltével a PHFB1 metabolittá történő FB1-átalakulás megközelítette (46%) az eredeti FB1 formában való megjelenés arányát, majd 72 órás inkubálás hatására elérte (49%) azt. In vitro a fumonizin B1 kevesebb, mint 1%-a alakult át aminopentollá. Összefoglalva, a sertés bélflórája képes az intakt fumonizin B1 molekulát hasonló toxicitású (PHFB1), vagy nagyobb toxicitású (AP1) metabolitokká átalakítani.