A 2007/10. szám tartalma




LÓGYÓGYÁSZAT
Kutasi O., Reményi B., Horváth A., Szabó F., Machay K., Szmodits Zs., Paár L., Szenci O.: Csikók mellkasi röntgenvizsgálata. Irodalmi áttekintés / 579

KÉRŐDZŐK
Pécsi A., Földi J., Szabó J., Nagy P., Kulcsár M., Huszenicza Gy.: Puerperalis metritiseses és endometritises tejelő tehenek antimikrobiális kezelésének hatékonysága / 590
Bene Sz., Nagy B., Nagy L., Szabó F.: Húsmarhafajták vemhesülési eredményét befolyásoló néhány tényező vizsgálata / 600
Anton I., Zsolnai A., Fésüs L., Kovács A., Kukovics S., Molnár A., Oláh J., Jávor A.: A juhok surlókórja. 4. A priongenotípusok gyakorisága muflonban, valamint szőrös és vedlőgyapjas házijuhokban / 610

BAROMFI
Palya V., Nagy M., Glávits R., Ivanics É., Szalay D., Dán Á., Süveges T., Markos B., Harrach B.: A pulykák vérzéses bélgyulladásának (haemorrhagic enteritis) magyarországi előfordulásával kapcsolatos vizsgálatok. Másodközlés / 615

KISÁLLAT
Jakab Cs., Fehér M., Kisgergely J., Szabára Á., Szabó Gy.: Anaplasticus emlőcarcinoma és bőr mastocytoma együttes előfordulása boxer kutyában. Onkológiai eset ismertetése / 623
Ondrejka, R., Ondrejková, A., Süli, J., Beníšek, Z., Pošiváková, S., Švrček, Š.: AIDS-es, leukaemiás és toxoplasmosisos fertőzések járványtani és szerológiai felmérése a házimacskák szlovákiai populációjában / 628
Porterpan, B., Zoran, D. L., Steiner, J. M.: Szövettani vizsgálattal igazolt pancreatitises kutya szérumában a cPLI-koncentráció sorozatmérése / 632

RENDEZVÉNY
15. Derzsy-napok (Balatonfüred, 2007. június 7–8.) (Nagy Gy.) / 636

KÖNYVISMERTETÉS
Poulsen Nautrup, C., Tobias, R.: Atlas und Lehrbuch der Ultraschalldiagnostik bei Hund und Katze (A kutya és a macska ultrahangdiagnosztikájának atlasza és tankönyve) (Vörös K.) / 599
Mészáros M. J.: Az állatorvosképzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai (Kardeván A.) / 614
Jin, A. – Nolte, I.: Praxisleitfaden Hund und Katze (Útmutató a kutya- és a macskapraxis számára) (Vörös K.) / 635

Kutasi O. – Reményi B. – Horváth A. – Szabó F. – Machay K. – Szmodits Zs. – Paár L. – Szenci O.:
CSIKÓK MELLKASI RÖNTGENVIZSGÁLATA. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

A mellkasi radiográfia kiegészítő vizsgálati módszer a tüdő és a mellkas megbetegedéseinek kórjelzésében, ehhez a megfelelő beállítású és minőségű röntgenkép készítése szükséges. Az állat helyzete, a légzés fázisa, a sugárirány, a választott értékek, a használt filmek és rácsok egyaránt befolyásolják a kép értékelhetőségét. A tüdőbetegségek radiográfiai jele nem specifikus, ezért a különböző mellűri elváltozások hasonló radiológiai jeleket válthatnak ki, valamint az elváltozásnak többfajta radiográfiai megjelenése is lehetséges. Az értékelő szakmai tapasztalata jelentős tényező a röntgenképek értékelése során. A szerzők összefoglalják a csikók mellkasi radiográfiájának technikáját, a mellkasi röntgenfelvételek értékelésének feltételeit, és saját képanyagot ismertetnek.

Pécsi A. – Földi J. – Szabó J. – Nagy P. – Kulcsár M. – Huszenicza Gy.:
PUERPERALIS METRITISESES ÉS ENDOMETRITISES TEJELŐ TEHENEK ANTIMIKROBIÁLIS KEZELÉSÉNEK HATÉKONYSÁGA

A szerzők üzemi kísérletekben tanulmányozták a puerperalis metritis (PM) és a klinikai endometritis (EM) gyógykezelésének hatását a szaporodásbiológiai teljesítményre. PM kezelésére az oxitetraciklin (OTC) nagy adagban (3 g/nap) adva, hatékonyabbnak bizonyult az amoxicillinnél (AMO) és a gentamicinnél (GEN). OTC alkalmazásakor szignifikánsan csökkent az EM gyakorisága és az Arcanobacterium pyogenesszel fertőzött egyedek száma. Ugyancsak szignifikánsan nőtt a vemhesülési arány és rövidült a szervizperiódus. Az EM esetében összesen három vizsgálatban cefapirin, penicillin–neomicin kombináció és anorganikus jódkészítmény intrauterin (IU), valamint PGF2α, ill. tilozin parenteralis (im.) alkalmazásának hatását tanulmányozták. A cefapirint, ill. tilozint PGF2α-val együtt adva is vizsgálták. Leginkább a cefapirin IU, de a tilozin im., valamint a PGF2α is számottevően növelte a vemhesülési arányt a kezeletlen kontrollcsoporthoz képest. A különbség azonban csak az A. pyogenest hordozó állatokat külön értékelve volt statisztikailag szignifikáns. Az A. pyogenest hordozó állatok, tekintet nélkül a kezelésre, szignifikánsan alacsonyabb arányban vemhesültek, mint az A. pyogenes negatívak. A penicillin–neomicin kombináció szaporodásbiológiai értelemben nem volt hatékony. A jódtartalmú készítmény alkalmazása is eredménytelennek bizonyult. Cefapirin, ill. tilozin együtt adása PGF2α-val nem eredményezett további hatékonyságnövekedést. Az adatok bizonyítják, hogy az involúció bakteriális szövődményeinek gyógykezelése során jelentőségük van az antimikrobiális hatóanyagoknak. Alkalmazásuk mindenekelőtt PM-ben, ill. a méh A. pyogenes fertőzöttsége esetén indokolt. A hatékonyság – aminek fontos előfeltétele a méh sajátos viszonyaival, továbbá a kezelt kórkép klinikai és mikrobiológiai sajátosságaival összhangban megválasztott hatóanyag – azonban csak a klinikai és mikrobiológiai vizsgálatok, ill. a szaporodási adatok összevetésével bizonyítható.

Bene Sz. – Nagy B. – Nagy L. – Szabó F.:
HÚSMARHAFAJTÁK VEMHESÜLÉSI EREDMÉNYÉT BEFOLYÁSOLÓ NÉHÁNY TÉNYEZŐ VIZSGÁLATA

A szerzők a különböző tényezők (fajta, évjárat, életkor, testtömeg, ellés hónapja, legeltetés alatti abszolút és relatív testtömegváltozás, borjú testtömeg-gyarapodása) vemhesülésre gyakorolt hatását vizsgálták. A vizsgálatot 1998 és 2005 közötti hétéves időszakra, és kilenc fajtába (magyar tarka, hereford, aberdeen angus, red angus, lincoln red, limousin, charolais, blonde d’aquitaine, shaver) tartozó nőivarú állatokra terjesztették ki.
A keszthelyi extenzív lápi viszonyok között a fajták vemhesülése a következő: red angus 82,2%, charolais 82,0%, aberdeen angus 78,9%, hereford 74,7%, lincoln red 71,1%, shaver 67,2%, limousin 65,9%, magyar tarka 65,6%, blonde d’aquitaine 60,8% (P<0,01). Az állomány legjobban 2001-ben (90,5%) vemhesült. Az életkornak, a testtömegnek és a borjú testtömeg-gyarapodásának nem volt szignifikáns hatása. A vemhesülés legkedvezőbben a január–március hónapokban (81,7–93,5%) ellett teheneknél alakult (P<0,001). Azok a tehenek, amelyek legalább 50 kg-mal, ill. 10%-kal növelni tudták testtömegüket, jobban vemhesültek, mint a kondíciójukat tartó vagy csökkentő állatok (P<0,001).
A vemhesülés az életkorral r=–0,02, az ellési hónappal r=–0,40, (P<0,01), a testtömeggel r=0,02, a testtömegváltozással r=0,19 (P<0,01), a borjú testtömeg-gyarapodásával r=0,23 (P<0,01) értékű korrelációs együtthatóval jellemezhető kapcsolatot mutatott.

Anton I. – Zsolnai A. – Fésüs L. – Kovács A. – Kukovics S. – Molnár A. – Oláh J. – Jávor A.:
A JUHOK SURLÓKÓRJA. 4. A PRIONGENOTÍPUSOK GYAKORISÁGA MUFLONBAN, VALAMINT SZŐRÖS ÉS VEDLŐGYAPJAS HÁZIJUHOKBAN

A szerzők szőrös és vedlőgyapjas házijuhok, muflonok és muflon x házijuh keresztezések priongenotípusait határozták meg. Megkezdték egy hazai szőrös juhfajta kialakítását, a tenyésztési programban céljuk surlókórrezisztens priongenotípusú állomány kialakítása. Mivel a keresztezésre használt fajták többségében a rezisztens genotípusok gyakorisága kicsi, célkitűzésüket csak folyamatos priongenotípus-vizsgálatokkal tudják megvalósítani.

Jakab Cs. – Fehér M. – Kisgergely J. – Szabára Á. – Szabó Gy.:
ANAPLASTICUS EMLŐCARCINOMA ÉS BŐR MASTOCYTOMA EGYÜTTES ELŐFORDULÁSA BOXER KUTYÁBAN. ONKOLÓGIAI ESET ISMERTETÉSE

A szerzők röviden általánosságban vázolják az anaplasticus daganatoknak és ezen belül a kutyák anaplasticus emlőcarcinomájának, valamint a bőr mastocytomájának kórszövettani jellemzőit. Az állatorvosi onkológiában először írják le, egy 6 éves boxer szuka kutyában anaplasticus emlőcarcinoma és (grade-I-es) mastocytoma együttes előfordulását. Az antipancitokeratinnal és antivimentinnel végzett immunhisztokémiai vizsgálataik során az anaplasticus emlőráksejtek intenzív cytoplasmaticus reakciót mutattak, míg az antimioglobinnal és CD-68-cal végzett vizsgálatok negatív eredményre vezetettek. A Ki-67-tel detektált proliferációs index 36%-nak bizonyult a megvizsgált emlőcarcinomában. Vizsgálati eredményeik alapján a szerzők a kutyákból származó emlőtumoros minták immunhisztokémiai vizsgálatai során, a citokeratin belső pozitív kontrolljának az ép emlőmirigyrészlet mirigyhámsejtjeit, a vimentin belső pozitív kontrolljának az emlőmirigy stromalis sejtjeit továbbá a mioglobin belső pozitív kontrolljának a mintában fellelt harántcsíkolt izomrostokat javasolják.

Ondrejka, R., Ondrejková, A., Süli, J., Beníšek, Z., Pošiváková, S., Švrček, Š.:
AIDS-ES, LEUKAEMIÁS ÉS TOXOPLAZMOSISOS FERTŐZÉSEK JÁRVÁNYTANI ÉS SZEROLÓGIAI FELMÉRÉSE A HÁZIMACSKÁK SZLOVÁKIAI POPULÁCIÓJÁBAN

E tanulmány célja a házimacskák két retrovírusos betegségének, az AIDS-nek és a leukosisnak, valamint a társuló protozoás parasitosoonosisnak, a toxoplasmosisnak szerológiai felmérése és az eredmények járványtani értékelése. A 2004–2005. évek folyamán 164, részben kóbor, részben menhelyi macskát vizsgáltak meg egész Szlovákia területéről; közülük egy-egynél (0,61%) mutattak ki macska-AIDS-et, ill. leukosist. Toxoplasmosis 31 macskánál, a vizsgált állatok 18,9%-ánál fordult elő.