A 2007/9. szám tartalma



LÓGYÓGYÁSZAT
Jakab Cs., Izing S., Veres S., Talpag B., Molnár J., Kutasi O.: Lovak daganatos és nem daganatos bőrelváltozásainak előfordulása és hisztopatológiája. 1 rész. Sarcoid / 515

SZARVASMARHA
Keresztes M., Faigl V., Márton A., Ihnáth Z., Kulcsár M., Mézes M., Husvéth F., Huszenicza Gy.: A védett zsírokkal történő takarmánykiegészítés hatása a kérődzők szaporodásbiológiai jellemzőire. Irodalmi áttekintés. 1. rész / 525

SERTÉS
Fébel H., Hermán Iné, Kókai Zs., Salamon I., Mátrai T.: A nagyadagú kalcium-acetát védőhatása colihasmenéses, elválasztott malacállományban. Előzetes közlemény / 531

BAROMFI
Ivanics É., Glávits R., Bálint Á., Palya V., Márton L., Dán Á., Ursu K., Szeredi L., Rigó D., Pálmai N., Tekes L., Dobos-Kovács M., Kovács Z.: Tömegesen előforduló vesekárosodás és köszvény H5N1 altípusú madárinfluenza-vírussal fertőződött mulardkacsa-állományban / 535

KISÁLLAT
Zenker, I., Hirschberger, J.: Kutyák malignus lymphomája – áttekintés és új terápiás lehetőségek / 542
Deppenmeier, S., Schieszler, A., Nolte, I., Moser, M., Hewicker-Trautwein, M.: Mycobacterium tuberculosis okozta tüdőtuberculosis golden retrieverben / 549

ÉLELMISZER-HIGIÉNIA
Ducková, V., Čanigová, M., Kročko, M.: A tejsav és a nátrium-laktát hatása marhahús mikrobiológiai minőségére / 553

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNELEM
225 éve született Brunkala Román (Kótai I.) / 558

LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ
Orsóféreg (Ascaridia galli) előfordulása tyúktojásban (Kégl T.) / 560

SELYE JÁNOS 100 ÉVE SZÜLETETT
Bertók L.: Gondolatok Selye Jánosról és a stresszről / 561
Kovács F., Rafai P.: A stresszelmélet visszatükröződése az állathigiéniai kutatásokban / 565

RENDEZVÉNY
Szent-Iványi–Binder-napok (Visegrád, 2007. május 30–június 2.) (Tuboly S.) / 564
Hősök napja (Budapest, 2007. május 25.) (Fodor L.) / 575

KÖNYVISMERTETÉS
Pibot, P. – Biourge, V. – Elliott, D.: Die Enzyklopädie der Diätetic des Hundes (A kutya étrendjének enciklopédiája) (Kováts J.) / 548

IN MEMORIAM
Dr. Kállai László (1927–2007) (Bertók L.) / 534

Jakab Cs. – Izing S. – Veres S. – Talpag B. – Molnár J. – Kutasi O.:
A LOVAK DAGANATOS ÉS NEM DAGANATOS BŐRELVÁLTOZÁSAINAK ELŐFORDULÁSA ÉS HISZTOPATOLÓGIÁJA. 1. RÉSZ. SARCOID

A szerzők a SZIE-ÁOTK Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszékére 2000 és 2007 április hónapja során beérkezett, lovak bőréből származó bioptátumokat dolgozták fel azok gyakorisága, az állatok fajta, ivar, kor és testtájék szerinti megoszlása szempontjából. A kórszövettani vizsgálat során az általuk megvizsgált 85 lóbőrmintából 62 (72,94%) bizonyult daganatos, 23 (27,06%) pedig nem daganatos elváltozásnak. A bőrdaganatok gyakoriságának megoszlása során a legnagyobb számban sarcoidot (43,55%) állapítottak meg, ezt követte sorrendben a papilloma (17,74%), a melanoma (16,13%), a dermatofibroma (11,30%), a laphámrák (4,83%) és a cutan haemangioma (3,23%). A nem daganatos elváltozások között leggyakoribb volt a perivascularis dermatitis (50%), s ezt követte sorrendben az eosinophilsejtes dermatitis (30%) és a bothryomycosis (20%). A szerzők a vizsgálati eredményeiket összehasonlítják a külföldi statisztikai felmérések eredményeivel. Részletezik a sarcoid előfordulását, makro- és mikroszkópos morfológiáját, klinikai tulajdonságait, ill. a gyógykezelési lehetőségeit.

Keresztes M. – Faigl V. – Márton A. – Ihnáth Z. – Kulcsár M. – Mézes M. – Husvéth F. – Huszenicza Gy.:
A VÉDETT ZSÍROKKAL TÖRTÉNŐ TAKARMÁNYKIEGÉSZÍTÉS HATÁSA A KÉRŐDZŐK SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐIRE. IRODALMI ÁTTEKINTÉS. 1. RÉSZ

Védett zsírforrások etetésével növelhető a takarmányfejadag energiakoncentrációja, befolyásolható a hús és tej zsírsavösszetétele, és rendszerint nő a tejtermelés. E technológiát elsősorban tejhasznú tehenészetekben alkalmazzák. A zsírkiegészítés – különösen, ha a lipidforrás többszörösen telítetlen zsírsavakban (PUFA) is gazdag – jelentősen befolyásolhatja az állat anyagcseréjét, ivarszerveinek működését és szaporodóképességét is. A közlemény sorozat első részében a kérődzők takarmányozásában alkalmazott védett zsírok petefészek-működésre és vemhesülésre kifejtett hatásai mellett a zsírok emésztésének sajátosságait is tárgyalják a szerzők.

Fébel H. – Hermán Iné – Kókai Zs. – Salamon I. – Mátrai T.:
A NAGYADAGÚ KALCIUM-ACETÁT VÉDŐHATÁSA COLIHASMENÉSES, ELVÁLASZTOTT MALACÁLLOMÁNYBAN. ELŐZETES KÖZLEMÉNY

Felnevelési kísérletben 4 kezelést állítottak be, kezelésenként 24, összesen 96 választási malaccal. Az 1. csoport takarmánya 2,82% kalcium-acetátot, a 2. csoporté 1,78% kalcium-citrátot, a 3-é pedig 0,02% doxiciklint tartalmazott. A 4. csoport a negatív kontroll volt. A kísérlet 4. napjától az állományban hasmenés és levertség jelentkezett, elhullásokkal, mely colihasmenésnek bizonyult. A megbetegedések miatti különböző ideig tartó felnevelés során a doxiciklinkiegészítéses csoportokban 4, a kalcium-citrátosokban 5, a negatív kontrollcsoportban pedig 6 elhullás történt. Kalcium-acetát adagolásakor nem volt elhullás. A 19. napi mérés alapján számított átlagos napi testtömeg-gyarapodásban nem volt szignifikáns különbség az egyes csoportok között. Az adatok szerint a 2,8% kalcium-acetát huzamosan etethető választott malacokkal bármilyen depresszív hatás nélkül, ill. malacok colihasmenésének kártételét sikeresen kivédi. Ilyen kedvező hatást a kísérletben adagolt doxiciklinnel nem tudtak elérni.

Ivanics É. – Glávits R. – Bálint Á. – Palya V. – Márton L. – Dán Á. – Ursu K. – Szeredi L. – Rigó D. – Pálmai N. – Tekes L. – Dobos-Kovács M. – Kovács Z.:
TÖMEGESEN ELŐFORDULÓ VESEKÁROSODÁS ÉS KÖSZVÉNY H5N1 ALTÍPUSÚ MADÁRINFLUENZA-VÍRUSSAL FERTŐZŐDÖTT MULARDKACSA-ÁLLOMÁNYBAN

A madárinfluenza erősen virulens (H5N1 altípusú) vírustörzsével a 2006. évben fertőződött hazai liba- és kacsaállományokban, a kórbonctani és kórszövettani vizsgálatok során, az esetek zömében, az erősen patogén madárinfluenza-vírusra jellemző, típusos elváltozásokat észlelték. Egy 10 000-es létszámú, 11 hetes életkorú mulardkacsa-állományban azonban következetesen vesekárosodást (heveny tubulonephrosist) és köszvényt figyeltek meg. A megbetegedett állatoknak idegrendszeri tünetei (rendellenes fej- és nyaktartás, fejremegés, ataxia, bénulás) voltak, és az agyvelőben lymphocytás gyulladás volt felismerhető. A hasnyálmirigyben, a szívben vagy a légzőrendszerben nem volt elváltozás.
Az eset kapcsán izolált H5N1 vírustörzs vizsgált tulajdonságai és részleges szekvenciaadatai nem tértek el más, ebben az időben kimutatott hazai H5N1 izolátumokéitól.
Immunhisztokémiai módszerrel a vírusantigént a vizsgált állatoknak csak egy részében (2/6) és többnyire kis mennyiségben mutatták ki a lépben, a tüdőben, a légcsőben és az agyvelőben.
A tartási körülmények és az etetett takarmány minősége nem magyarázta a vesekárosodás és a köszvény kialakulását. A máshol tartott H5N1 vírusfertőzésben megbetegedett és elhullott mulardkacsákban a madárinfluenza heveny formájára jellemző, típusos elváltozásokhoz vesekárosodás és köszvény nem társult.
A vizsgált állomány elhullott egyedeiben a polyomavírus-fertőzést PCR-módszerrel kizárták.

V. Ducková – M. Čanigová – M. Kročko:
A TEJSAV ÉS A NÁTRIUM-LAKTÁT HATÁSA A MARHAHÚS MIKROBIOLÓGIAI MINŐSÉGÉRE

A szerzők 2%-os tejsav- és 5%-os nátrium-laktát oldat hatását vizsgálták 4–6 oC-os hőmérsékleten érlelt marhahúson előforduló baktériumcsoportokra.
Az összmikrobaszám átlagos értéke a musculus longissimus dorsi felületén a vágás után 24 órával 2,59 log cfu.cm–2 volt. Az enterococcusok átlagos száma elérte az 1,07 log cfu.cm–2, valamint a pszichrotrof mikroorganizmusok esetében a 2,26 log cfu.cm–2 értéket. 7 napos 4–6 oC-on bekövetkezett érést követően a pszichrotrof flóra vált uralkodóvá 4,59 log cfu.cm–2 értékkel. A mikrobaszám 4,52 log cfu.cm–2-re emelkedett. A 7 napos hűtőkamrában való tárolás során az enterococcusok kezdeti száma 0,66 log cfu.cm–2-ra csökkent. A 7 napos húsérési időszakban a 2%-os tejsavoldatos kezelés a mikrobaszám 1,25, a pszichrotrof baktériumszám 1,32 és az entrococcusszám 0,16 nagyságrendnyi csökkenését eredményezte a kezeletlen húsmintákhoz képest. Az 5%-os nátrium-laktát hatástalan volt a baktériumok számának csökkentésére.

Kovács F. – Rafai P.:
A STRESSZELMÉLET VISSZATÜKRÖZŐDÉSE AZ ÁLLATHIGIÉNIAI KUTATÁSOKBAN

A szerzők SELYE JÁNOS születésének 100. évfordulójának tiszteletére azon kutatásaiknak az eredményeit villantják fel, amelyeket SELYE az adaptációs szindróma megfogalmazásával indított el világszerte. Bemutatják a sertések mellékvesekéreg-működésének napszaki ingadozását. Erre alapozottan foglalkoznak a rövid és hosszú időtartamú ACTH-kezelésnek és az optimálistól eltérő mikroklímának és takarmányozásnak a mellékvesekéreg-működésére gyakorolt hatásával. Saját kutatási eredményeiket összevetik más szerzők munkájával, és erre alapozottan ismertetik a stressz modern koncepcióját. A mellékvesekéreg és az immunrendszer működésének összefüggéseit kutató vizsgálataikból itt azokat az eredményeket ismertetik, amelyek bemutatják, hogy a perifériás vér kortizolkoncentrációjának növekedését szinte azonnal követi fehérvérsejtszám, a nem specifikus mitogénekre adott blastos transzformáció és a fagocytaaktivitás változása. Nemzetközi prioritással rendelkeznek azok a kutatásaik is, amelyek bizonyítják, hogy egyes mikotoxinok (pl. a T-2 toxin) fokozzák a mellékvesekéreg működését. A nem sertéseken végzett vizsgálataik közül idézik a különböző környezeti hőmérséklet és az anyanyulak tejtermelése, valamint fiókáik elhullási aránya közötti összefüggéseket. Megállapítják, hogy SELYE stresszelmélete olyan környezet-élettani kutatásokat indukált, amelyek hozzájárultak számos, főleg multifaktoriális betegség felismeréséhez, valamint megteremtették megelőzésük és felszámolásuk lehetőségét.