A 2007/4. szám tartalma




LÓGYÓGYÁSZAT
Nagy A., Dyson, S. J.: A szcintigráfiás vizsgálat szerepe lovak mozgásszervi eredetű bántalmainak diagnosztizálásában. 2. rész / 195
Piccione, G., Giannetto, C., Costa, A., Fazio, F., Caola, G.: A versenyzés hatása telivér versenylovak vérszérumának elektrolit- és fehérje-összetételére / 208

SZARVASMARHA
Csorba Cs., Kocsis L., Abonyi T., Bozzay L., Tóth E., Ózsvári L.: Az OrbeSeal® tőgyinfúzióval kombinált szárazraállítás tapasztalatai egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben / 214
Faigl V., Keresztes M., Márton A., Schneider Z., Korvin L., Nagy S., Novotniné Dankó G., Árnyasi M., Kulcsár M., Jávor A., Cseh S., Huszenicza Gy.: Melatonin-, ill. fénykiegészítés alapú ciklusindukciós technikák kiskérődzőkben. Élettani vonatkozások és gyakorlati alkalmazás. Irodalmi áttekintés / 219

SERTÉS
Mester K., Magyar T.: Torzító orrgyulladás – lehetünk-e mentesek? A betegség összefoglaló ismertetése és esetleírás / 231

KISÁLLAT
Peters, S.: Kutyák talppárnáinak hyperkeratosisa – az okok sokfélék / 239

KEDVENCÁLLAT
Gál J., Csécsei G.: Madagaszkári nappali gekkó (Phelsuma madagascariensis kochi) farokizomrostjainak hypoplasiája. Esetismertetés / 245

JUBILEUM
Tanyi János professzor 70 éves (Visnyei L.) / 249

AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK, 2007
Az állatorvos-tudományi kutatások 2006-ban, az akadémiai beszámolók tükrében. 1 rész / 251

IN MEMORIAM
Dr. Altrichter Miklós (1951–2006) (Bogár I.) / 218
Dr. Lázár István (1931–2006) (Majoros I.) / 230

Nagy A. – Sue J. Dyson
A SZCINTIGRÁFIÁS VIZSGÁLAT SZEREPE LOVAK MOZGÁSSZERVI EREDETŰ BÁNTALMAINAK DIAGNOSZTIZÁLÁSÁBAN. 2. RÉSZ

A ló szcintigráfiás vizsgálatának alapjai a cikk első része tartalmazza. A második részben a szerzők ismertetik a csontszcintigráfia fázisait és ortopédiai indikációit, valamint a szcintigráfiás felvételek értékelésének alapelveit, majd összefoglalják a leggyakoribb fiziológiás és kóros leleteket galopp-, ügető- és sportlovakban.

G. Piccione – Cl. Giannetto – A. Costa – F. Fazio – G. Caola:
A VERSENYZÉS HATÁSA TELIVÉR VERSENYLOVAK VÉRSZÉRUMÁNAK ELEKTROLIT- ÉS FEHÉRJE-ÖSSZETÉTELÉRE

A szerzők 1800 méteres versenyzésnek 5 klinikailag egészséges, rendszeresen trenírozott, telivér versenylóra gyakorolt hatásáról számolnak be. Vizsgálataikhoz a lovakból vénás vért vettek a verseny előtt, közvetlenül a verseny után, majd a lovak verseny utáni 30 és 60 perces pihentetését követően. Vizsgálták a fizikai terhelés hatását a vénás vér sav–bázis egyensúlyára, a K-, Na-, klorid-, Ca-, P-, Mg-, összfehérje-, albumin-, és az α1-, α2-, β- és γ-globulin-tartalmára. A versenyzés szignifikáns hatást gyakorolt a P-, K-, Mg-, klorid-, Na-, Ca-, összfehérje-, albumin és α1-, α2-globulin-szintekre. A verseny után az említett jellemzők koncentrációja szignifikánsan nőtt. Szignifikáns, lineáris korrelációt találtak az albumin- és a Ca-értékek között. A maximális munkaterhelés alatt a K-, Na- és a fehérjekoncentráció változásai az extra- és az intracellularis tér közötti folyadékáramlásnak voltak tulajdoníthatók. A 30 perces pihenés alatt a vizsgált paraméterek a kiindulási szintre tértek vissza. A kloridszint változásában valószínűleg az intra- és az extracellularis terek közti áramlás mellett a vörösvérsejteknek is hatásuk van. Maximális terhelés alatt adrenerg hatásra fokozódik a parathormonszekréció, amely befolyással lehet vér kalcium-, foszfor- és magnéziumkoncentrációjára.

Csorba Cs. – Kocsis L. – Abonyi T. – Bozzay L. – Tóth E. – Ózsvári L.:
AZ ORBESEAL® TŐGYINFÚZIÓVAL KOMBINÁLT SZÁRAZRAÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI EGY NAGYÜZEMI HOLSTEIN-FRÍZ TEHENÉSZETBEN

A szerzők egy magyarországi nagyüzemi holstein-fríz tehenészet 240 tehenén (n=960 tőgynegyed) egy antibiotikumos szárazraállítási (DC) tőgyinfúzióval történő, ill. a DC tőgyinfúzió és az antibiotikummentes OrbeSeal® tőgyinfúzió kombinációjával végzett apasztás hatékonyságát hasonlították össze a korai laktációs tőgygyulladások megelőzésében. Közel egy évig tartó, 2006 októberében záruló vizsgálataik eredménye szerint az OrbeSeal®-lel történő kombinált szárazraállítás hatására az elletőben és a laktáció első 100 napja alatt kialakuló heveny tőgygyulladásos esetek száma kevesebb, mint a felére csökkent (16,49%-ról 6,69%-ra, P<0,001). A kombinált kezelés tehenenkénti többletköltsége már a laktáció ezen szakasza alatt is 1,5-szeresen megtérült, ami tehenenként 807 Ft (3,16 euró) nyereséget eredményezett.

Faigl V. – Keresztes M. – Márton A. – Schneider Z. – Korvin L. – Nagy S. – Novotniné Dankó G. – Árnyasi M. – Kulcsár M. – Jávor A. – Cseh S. – Huszenicza Gy.:
MELATONIN-, ILL. FÉNYKIEGÉSZÍTÉS-ALAPÚ CIKLUSINDUKCIÓS TECHNIKÁK KISKÉRŐDZŐKBEN: ÉLETTANI VONATKOZÁSOK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁS. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

Kiskérődzőkben a nemi működés szezonális jellege evolúciós nyomásra kialakult sajátos biológiai adottság, mely a termék-előállítást is közvetlenül befolyásolja. A szerzők munkájukban áttekintik a fény, ill. a melatonin szerepét a nemi működés szezonális jellegének szabályozásában. Ismertetik a kérdéskör élettani vonatkozásait, a melatonin receptor 1 (MT1) polimorfizmus jelenségét, valamint az MT1 allélek genetikai markerként történő hasznosításának eddigi tapasztalatait. Ezt követően összefoglalják a melatonin kezeléssel, ill. különböző fénykiegészítésekkel az ivari aktivitás befolyásolásában elért eddigi eredményeket.

Mester K. – Magyar T.:
TORZÍTÓ ORRGYULLADÁS – LEHETÜNK-E MENTESEK? A BETEGSÉG ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE ÉS ESETLEÍRÁS

A sertés torzító orrgyulladása (TO) még mai is gyakran okoz gondokat a nagyüzemi körülmények között tartott állományokban. A szerzők először röviden összefoglalják a betegségről rendelkezésre álló ismereteket, majd leírnak egy gyakorlati esetet, melynek során egy TO-val terhelt sertéstelepen a betegség kialakulásával kapcsolatos megfigyeléseket végeztek. Az állományt 1993-ban alakították ki. A TO két év múlva már a gazdaságos termelést akadályozó tényezővé vált. A betegség elleni védekezés stratégiáját a tenyészkocák és kocasüldők vakcinázásra alapozták, melyet a tartási körülmények javításával és időszakos gyógyszeres kezeléssel egészítettek ki. Kezdetben egy többkomponensű (Bordetella bronchiseptica, Pasteurella multocida, Escherichia coli és sertésorbánc elleni), bakterin típusú vakcinát használtak (A vakcina), melynek hatására a TO okozta kártétel ugyan valamelyest csökkent, de a klinikai tünetektől való mentességet nem sikerült elérni. 1998-ban egy B. bronchiseptica elölt baktériumszuszpenziót és tisztított P. multocida toxoidot tartalmazó oltóanyag használatára tértek át (B vakcina). Ennek hatására a tünetek megszűntek, a termelési mutatók pedig tovább javultak. A 2003-tól végzett szerológiai és bakteriológiai vizsgálatok a B. bronchiseptica előfordulásának jelentős csökkenésére és a toxikus P. multocida teljes kiszorulására utaltak. Ez az állapot a 2003 végén abbahagyott TO elleni vakcinázás után is fennmaradt. Az eredmények alapján arra következtetnek, hogy a TO elleni küzdelem komplex módon való megközelítése (hatékony vakcina alkalmazása, a tartási és takarmányozási tényezők optimális szinten tartása, időszakos gyógyszeres programok) elvezethet a betegség elleni, a vakcinázás után is fenntartható mentesség eléréséhez.

Gál J. – Csécsei G.:
MADAGASZKÁRI NAPPALI GEKKÓ (PHELSUMA MADAGASCARIENSIS KOCHI) FAROKIZOMROSTJAINAK HYPOPLASIÁJA. ESETISMERTETÉS

A szerzők egy madagaszkári nappali gekkó (Phelsuma madagascariensis kochi), a már mások által korábban tapasztalt faroktartási rendellenességének hátterét vizsgálva, a farokizmok rostjainak hypoplasiáját állapították meg. A vizsgált gekkó faroktövénél a bőr és a farokizmok közé térő kötőszöveti rostok megfelelő fejlettségűek, normális szöveti szerkezetűek voltak. A farok izomrostjai ezzel szemben elvékonyodtak, helyenként egyenetlenül festődtek, a hosszanti izomnyalábok rostjai néhol feltöredeztek, de a sarcolemma ép volt. Néhol kimutatható volt az izomrostok helyét elfoglaló zsírszövet is.
A szerzők a farokizom hypoplasiájának hátterében az etetési hibák (nagy energia- és zsírtartalmú táplálék adása) mellett a rokontenyésztésre visszavezethető genetikai tényezők szerepét is feltételezik.