A 2007/3. szám tartalma




LÓGYÓGYÁSZAT
Bakos Z., Tóth J.: Felnőtt lovak hasi ultrahangvizsgálata. Irodalmi összefoglaló és saját tapasztalatok. 2. rész / 131
Nagy A., Dyson, S. J.: A szcintigráfiás vizsgálat szerepe a lovak mozgásszervi eredetű bántalmainak diagnosztizálásában. 1. rész / 140
Túri Á., Tóth B., Nógrádi N.: Kólikaműtétek posztoperatív szövődményei és esetismertetés / 147

SZARVASMARHA
Tóth F., Gábor Gy., Fébel H., Huszár Sz., Mézes M.: Egyes metabolikus vérparaméterek eltéréseinek vizsgálata vemhes és üres tejelő tehenekben / 157

SERTÉS
Deim Z., Glávits R., Szalay F., Ursu K., Biksi I.: A vena saphena adventitiájának cystás degenerációja sertésben. Másodközlés / 165
grosse Beilage, E.: Sertéskanok PRRSV-fertőzésének patogenezise és leküzdése. Irodalmi áttekintés / 168

KISÁLLAT
Kölle, P., Jakobs, S., Klesty, C., Bringewatt, W., Kienzle, E.: Kalciumhiány kölyökkutyában csökkentett kalciumtartalmú táp etetése következtében. Esetismertetés / 173

ANDROLÓGIA
Czimber Gy. E., Horváth D., Nagy Sz., Mihók S.: A ménsperma mélyhűtési technológiájának kritikus pontjai – előkísérlet / 177

IGAZGATÁS
Az egészségügyi és állat-egészségügyi szervezetek átalakításáról (Hajtós I.) / 181

JUBILEUM
Dr. Bokori József professzor 80 éves (Hullár I.) / 183

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNELEM
Mészáros M. J.: A magyar állatorvosok külföldi kitüntetései a numizmatika tükrében (1987–2006) / 184

RENDEZVÉNY
5. Állatorvos Emléknap (Mór, 2006. december 7.) / 164

KÖNYVISMERTETÉSEK
Karasszon D., Kónya S. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának története (az európai tudós társaságok alapításától 2005-ig) (Visnyei L.) / 156
Gál J. (szerk.): Egzotikus madarak egészségvédelme (Visnyei L.) / 172
Kováts J.: Az állat és orvosa a hadseregben. Fejezetek a katonai állatorvoslás történetéből (Visnyei L.) / 176
Hofmann, R. R.: Vadon élő állatok képes összehasonlító anatómiája (Kováts J.) / 190

Bakos Z. – Tóth J.:
FELNŐTT LOVAK HASI ULTRAHANGVIZSGÁLATA. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS SAJÁT TAPASZTALATOK. 2. RÉSZ

A közlemény a lovak kétdimenziós, belgyógyászati hasűri ultrahangvizsgálatának alapelveiről és módszereiről számol be. Az irodalmi adatok feldolgozása mellett a szerzők ismertetik saját vizsgálataik tapasztalatait. Ábrákkal és ultrahangképekkel illusztrálják a leképezés módjait, az élettani viszonyokat, valamint a legfontosabb kóros elváltozásokat. A 2. részben a lép, a máj, a vesék, a húgyhólyag, a hashártya és az egyéb hasűri szervek vizsgálatát ismertetik.

Nagy A. – Sue J. Dyson:
A SZCINTIGRÁFIÁS VIZSGÁLAT SZEREPE LOVAK MOZGÁSSZERVI EREDETŰ BÁNTALMAINAK DIAGNOSZTIZÁLÁSÁBAN. 1. RÉSZ

A kiegészítő vizsgálatok közül a szcintigráfiának lényeges szerepe van a lovak mozgásszervi eredetű bántalmainak diagnosztizálásában. Ezen két részes cikk célja, hogy bemutassa a ló szcintigráfiás vizsgálatának menetét és annak szerepét a sántaság és gyenge teljesítmény okának felderítésében. Az első részben a szerzők a szcintigráfia (nukleáris medicina) alapjainak áttekintése után bemutatják a ló szcintigráfiás vizsgálatához szükséges berendezést és egyéb követelményeket, a vizsgálat menetét, végül röviden ismertetik a főbb biztonsági alapelveket. A cikk második részében a szcintigráfia gyakorlati alkalmazását és a felvételek értelmezésének alapelveit ismertetik, majd a szerzők összefoglalják a vizsgálat ortopédiai indikációit és bemutatják a gyakoribb fiziológiás leleteket és elváltozásokat.

Túri Á. – Tóth B. – Nógrádi N.:
KÓLIKAMŰTÉTEK POSZTOPERATÍV SZÖVŐDMÉNYEI ÉS ESETISMERTETÉS

A szerzők röviden áttekintik a kólikaműtétek leggyakoribb posztoperatív komplikációit és ezek megelőzési, ill. kezelési lehetőségeit, majd egy saját eset leírásával ismertetik tapasztalataikat. A kólikaműtétek heveny vagy krónikus formában jelentkező szövődményei közül a műtéti seb komplikációit, a paralyticus ileust, az endotoxaemiát, a véna-, a hashártya-, a vastagbél- és a savós patairha-gyulladást, valamint a gyomorfekélyt tárgyalják. Esetleírásukban ismertetik egy 9 éves kanca tágremese dorsalis helyzetváltozása miatt elvégzett műtétet, majd az ezt követő 8. napon kialakult vékonybélileus miatti reoperációt, valamint ennek szövődményeit és posztoperatív kezelését.

Tóth F. – Gábor Gy. – Fébel H. – Huszár Sz. – Mézes M.:
EGYES METABOLIKUS VÉRPARAMÉTEREK ELTÉRÉSEINEK VIZSGÁLATA VEMHES ÉS ÜRES TEJELŐ TEHENEKBEN

A szerzők vizsgálataik során arra keresték a választ, hogy van-e összefüggés a fehérje- és az energia-ellátottságot jellemző metabolikus vérparaméterek és az ellés utáni első termékenyítés eredményessége, ill. az üres állatok petefészek-működése között. Holstein-fríz tehenek (n=79) korai vemhességvizsgálatára és a vérszérum progeszteron koncentrációjának vizsgálatára az ellés utáni 90–120. nap között került sor. Ennek eredménye alapján a tejelő teheneket vemhes; üres, ciklikus petefészek-működésű; üres, a vizsgálat idején működő sárgatesttel nem rendelkező és visszaivarzó csoportokra osztották. A metabolikus státusz monitorozásához a vérszérum, ill. vérplazma béta-karotin, karbamid, glükóz, alfa-tokoferol, retinol, NEFA, béta-OH-vajsav és húgysav-koncentrációját határozták meg. A visszaivarzó és az üres, a vizsgálat idején működő sárgatesttel nem rendelkező tehenek csoportjában magasabb alfa-tokoferol-, béta-karotin- és NEFA-koncentrációt mértek, mint a vemhes és az üres ciklikus tehenekben. Az üres, a vizsgálat idején működő sárgatesttel nem rendelkező tehenekben a húgysav és a karbamid vérplazma koncentrációja alacsonyabb volt, mint a másik három csoportban. A visszaivarzó és a vemhes csoportok között szignifikáns különbséget találtak a BHB plazmakoncentrációjában. A mért értékek statisztikai vizsgálata során szoros kapcsolatot igazoltak a alfa-tokoferol és béta-karotin szérumkoncentrációi között, laza pozitív összefüggést találtak a retinol és karbamid, a húgysav és béta-karotin valamint a karbamid és BHB koncentrációja között. Negatív korreláció volt kimutatható a karbamid és béta-karotin, a béta-karotin és BHB, valamint a glükóz és karbamid szérum-, ill. plazmakoncentrációja között. A szerzők úgy vélik, hogy a statisztikailag igazolható különbségek ellenére az ellés utáni 90 és 120 nap között élettanilag igazolható összefüggések nem mutathatók ki a fehérje- és energiaellátottságot jellemző metabolikus vérparaméterek és a vemhesülés, valamint az üres állatok petefészek-működése között.

Deim Z. – Glávits R. – Szalay F. – Ursu K. – Biksi I.:
A VENA SAPHENA ADVENTITIÁJÁNAK CYSTÁS DEGENERATIÓJA SERTÉSBEN. MÁSODKÖZLÉS

A sertés adventitialis bursitise külföldi és hazai adatok szerint is számottevő veszteséget okoz a sertéstartásban. Kialakulásának genetikai és tartási tényezők az okozói. A szerzők saját vizsgálatai szerint döntő hatású a padozat minősége. Véleményük szerint a v. saphena adventitiájának cystás degeneratiója elnevezés jobban tükrözné a betegség eredetét, mint az adventitialis bursitis megjelölés.

Czimber Gy. E. – Horváth D. – Nagy Sz. – Mihók S.:
A MÉNSPERMA MÉLYHŰTÉSI TECHNOLÓGIÁJÁNAK KRITIKUS PONTJAI – ELŐKÍSÉRLET

A jelen előkísérlet célja a későbbi kontrollkezelési kísérletek alanyainak előzetes értékelése volt az egyes tenyészmének spermiogramját felállítva, továbbá a spermafeldolgozás kritikus fázisainak feltárása a további kísérletek megtervezésének elősegítésére. A kísérletben négy shagya-arab fajtájú tenyészmén ejakulátumait vizsgálták három ismétlésben. A legkritikusabb fázisok a centrifugálás, az ekvilibráció és a mélyhűtés-felolvasztás voltak. További kísérleteikben ezekre a fázisokra igyekeznek a spermaminőséget kevésbé rontó megoldásokat kidolgozni.