A 2006/12. szám tartalma

LÓGYÓGYÁSZAT
Stewart, A.: Relatív mellékvese-elégtelenség. Előfordul-e súlyosan beteg lovakban? / 707
Plocki, K. A.: Lovak kólikás betegségei. Áttekintés / 712

SZARVASMARHA
Pécsi A., Földi J., Kulcsár M., Pécsi T., Huszenicza Gy.: Az involúció bakteriális eredetű szövődményei szarvasmarhában. Irodalmi áttekintés. 1. rész / 721
Nagy B., Bene Sz., Szabó F.: Az ellések szezonalitása és annak hatása a két ellés között eltelt időre magyar szürke tehénállományokban / 731

SERTÉS
Szeredi L.: Lawsonia intracellularis kimutatása immunhisztokémiai módszerrel proliferatív haemorrhagiás enteropathiában elhullott sertésből / 737

KISÁLLAT
Beelitz, P., Leonhard, S., Prister, K.: Kutyák Giardia-fertőzöttsége Németországban: a kezelési rendszer hatékonysága különböző tartási körülmények között és prevalencia / 742

ÉLELMISZER-HIGIÉNIA
Solymosi V., Biacs P. Á., Magyary I.: A nyomon követési rendszer működésének tapasztalatai különböző jellegű húsokat feldolgozó üzemekben / 745

ÁLLATVÉDELEM
Fodor K., Fekete S. Gy.: Az állatok fájdalmának és kellemetlen közérzetének fölismerése. Összefoglaló közlemény / 751

KÖNYVISMERTETÉS
Schnieder, T.: Állatorvosi parazitológia (Kassai T.) / 750

RENDEZVÉNY
Országos Állatorvos Nap és Emlékülés (Budapest, 2006. október 21–22.) / 761

Stewart, A.:
RELATÍV MELLÉKVESE-ELÉGTELENSÉG. ELŐFORDUL-E SÚLYOSAN BETEG LOVAKBAN?

A mellékvese működésének zavara ritkán előforduló kórkép lovakban. A betegség oka lehet a mellékvese hormontermelésének elsődleges zavara, ill. másodlagosan okozhatja a hypophysis elváltozása. Relatív mellékvese-elégtelenségről elsősorban szeptikus állapotban levő, ill. koraszülött csikókban számoltak be. A hypothalamus–hypophysis–mellékvese (HPA) tengely működésének vizsgálatára az exogén ACTH-stimulációs teszt a legalkalmasabb. A módszer azonban RAI esetében téves eredményt adhat, ezért a szerző és munkatársai megpróbálták meghatározni a teszthez szükséges legalacsonyabb ACTH-mennyiséget. 8 lovon, 3 napon át végezték a stimulációs teszteket. A lovakat 4 különböző adag kozinotropinnal kezelték. A szérum kortizolszintjét radioimmunassay vizsgálattal mérték. Tapasztalataik szerint a legalacsonyabb, de már megbízható választ kiváltó ACTH mennyisége 0,1 µg/kg.

Pécsi A. – Földi J. – Kulcsár M. – Pécsi T. – Huszenicza Gy.:
AZ INVOLÚCIÓ BAKTERIÁLIS EREDETŰ SZÖVŐDMÉNYEI SZARVASMARHÁBAN. 1. RÉSZ. IRODALOM ÁTTEKINTÉS

A szerzők összeállításuk első részében áttekintik a méhinvolúció klinikai bakteriológiáját, a szövődményekre hajlamosító tényezőket, a megbetegedések klinikai formáit. Összefoglalják azok kórtanát és az újabb diagnosztikai eredményeket.

Nagy B. – Bene Sz. – Szabó F.:
AZ ELLÉSEK SZEZONALITÁSA ÉS ANNAK HATÁSA A KÉT ELLÉS KÖZÖTT ELTELT IDŐRE MAGYAR SZÜRKE TEHÉNÁLLOMÁNYOKBAN

A szerzők 1994–2004 közötti időszakban, három eltérő termékenyítési gyakorlatot alkalmazó magyar szürke szarvasmarha tenyészetben vizsgálták 7343 ellés havonkénti megoszlását és az ellések közötti idő alakulását. Az egyik tenyészetben szezonális (márciustól júliusig) bikahasználattal, a másik tenyészetben folyamatos bikahasználattal fedeztettek, a harmadikban pedig egész éven át mesterséges termékenyítést alkalmaztak. Szezonális és egész évbeni bikahasználat esetén az ellések 90–99%-a lezajlott az év első hat hónapjában. Folyamatos mesterséges termékenyítés esetén az év szinte minden hónapjában volt ellés, az év első hat hónapjában a tehenek 63%-a ellett.
A tehenek ellések közötti átlagos ideje szezonális bikahasználat esetén 412 nap, az egész évbeni bikahasználatot folytató tenyészetben 409, folyamatos mesterséges termékenyítés esetén 470 nap volt.

Szeredi L.:
LAWSONIA INTRACELLULARIS IMMUNHISZTOKÉMIAI MÓDSZERREL TÖRTÉNŐ KIMUTATÁSA PROLIFERATÍV HAEMORRHAGIAS ENTEROPATHIABAN ELHULLOTT SERTÉSBŐL

A sertések proliferatív eneteropathiája a világon széles körben és hazánkban is előforduló betegség, amelyet a Lawsonia (L.) intracellularis, egy obligát intracellularis baktérium idéz elő. Mivel a betegség egy állományon belül többnyire szubklinikai formában jelentkezve okoz gazdasági kárt, célzott laboratóriumi vizsgálatok nélkül a fertőzés rejtve maradhat. A szerző L. intracellularis specifikus monoklonalis ellenanyagon alapuló immunhisztokémiai eljárást ismertet. A módszerrel egyértelműen, háttérfestődés nélkül mutatta ki a baktériumot egy proliferatív haemorrhagias enteropathiaban elhullott sertés csípőbelében. A szerző az ismertetett eljárást, az irodalmi adatokra is alapozva, alkalmasnak tartja a mindennapi diagnosztikai gyakorlat számára.

Solymosi V. – Biacs P. Á. – Magyary I.:
A NYOMON KÖVETÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATAI KÜLÖNBÖZŐ JELLEGŰ HÚSOKAT FELDOLGOZÓ ÜZEMEKBEN

A teljes élelmiszerlánc nyomon követhetősége kötelező. Egyes élelmiszerlánc-szakaszokon egyszerű eljárásokkal megoldható a visszakövethetőség, míg másokon a rendszer kifejlesztése rendkívül összetett feladat. A termékek két alapvetően különböző rendszerrel követhetők, elektronikus és hagyományos adatrögzítéssel. A szerzők a különböző jellegű húsokat feldolgozó üzemekben működő nyomon követési rendszereket mutatják be, kitérve az eljárások „kritikus pontjaira”.

Fodor K. – Fekete S. Gy.:
AZ ÁLLATOK FÁJDALMÁNAK ÉS KELLEMETLEN KÖZÉRZETÉNEK FÖLISMERÉSE

A szerzők közleményükben azokat a viselkedési formákat mutatják be, amelyek ismerete segítségünkre lehet a fájdalom, a szenvedés és a szorongás állapotainak felismerésére az állatokban, következésképpen segítséget nyújthatnak ezek kiküszöbölésére. Mindezeket azokra a kutatásokra és megfigyelésekre alapozva foglalják össze, amelyek a biológiai funkciókat az általuk kiváltott magatartásbeli megnyilvánulásokkal együtt vizsgálják.