A 2006/11. szám tartalma

LÓGYÓGYÁSZAT
Szilvássy L., Bánfi A., Lukács Z., Boros I., Sprőber Z.: Melegvérű csikó térdkalácsának veleszületett, kétoldali lateralis ficama. Esetismertetés / 643

KISÁLLAT
Szladovits Zs., Szladovits B., Gaál T., Sótonyi P.: Az agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) vizsgálatának jelentősége a kutyák idegrendszeri betegségeinek kórjelzésében. 2. A liquor vizsgálati eredményeinek értékelése. Irodalmi áttekintés / 649
Balogh É.: Cukorbetegség következtében kialakuló szövődmények emberekben, kutyákban és macskákban. Irodalmi összefoglaló / 655
Demeter Z., Palade E. A., Lakatos B., Kozma T., Rusvai M.: Az endémiás szopornyicafertőzés leküzdésével kapcsolatos tapasztalatok a Fővárosi Ebrendészeti Telepen / 665
Fodor K., Proháczik A., Andrásofszky E., Hábor K., Fekete S.: A tranzitidő meghatározása vadászgörényben és házimacskában / 674

ÉLELMISZER-HIGIÉNIA
Tenk I., Bajnok L., Adrián E., Kostyák Á., Mátray D.: Kereskedelmi forgalomban kapható étkezési tojások Salmonella- és coliformszennyezettsége / 680

PARAZITOLÓGIA
Jacsó O., Fok É.: A kutyák és a macskák Dirofilaria repens fertőzöttségének kimutatása laboratóriumi módszerekkel. Irodalmi összefoglaló / 683

PRAXISMENEDZSMENT
Ózsvári L., Bíró O., Tóth E.: Harminchárom magyar kisállat- és vegyes praxis menedzsmentjének, bevételének és betegforgalmának főbb jellemzői és a várható tendenciák / 691

IN MEMORIAM
Dr. Hódy András (1922–2006) (Fülessy E.) / 704

Szilvássy L. – Bánfi A. – Lukács Z. Boros I. – Sprőber Z.:
MELEGVÉRŰ CSIKÓ TÉRDKALÁCSÁNAK VELESZÜLETETT, KÉTOLDALI LATERALIS FICAMA. ESETISMERTETÉS

A szerzők melegvérű magyar sportló fajtájú újszülött kancacsikón súlyos mozgászavart, és annak hátterében veleszületett kétoldali lateralis patellaluxatiót diagnosztizáltak, melyet műtéttel (trochleaplasztika és a patella medialis szalagjának pótlása) igyekeztek gyógykezelni.
A műtét során a sulcus trochlearis ossis femoris mélyítésére trapéz alakú kimetszést választottak, majd az eltávolított porcdarabot visszahelyezték annak kimélyített árkába.
A feltárás során észlelték, hogy a patella medialis szalagja (ligamentum femoropatellae medialis) nem fejlődött ki. A repozíció után a jobb végtag esetén a patellát a fibrocartilago patellae medialistól a musculus gastrocnemius véginához hevederszerűen rögzítették 0-ás PDS fonallal. A bal végtagon a repozíciót elegendőnek ítélték meg, és a patella rögzítésétől eltekintettek.
A csikó a műtét után megpróbált felállni. Ennek során a jobb végtagját terhelte is, de a bal oldalon ismételt patella ficam történt.
4 nap elteltével újabb műtétet végeztek, amely után a csikó általános állapota drámaian romlott. Az alkalmazott intenzív terápia ellenére állapotát nem sikerült stabilizálni, és a műtétet követő harmadik napon elaltatásra került.
A szerzők sikertelen esetüket részletesen és kritikusan analizálják, és ezzel másoknak igyekeznek egy ritkán végzett beavatkozás jövőbeli eredményes megoldásához segítséget nyújtani.

Szladovits Zs. – Szladovits B. – Gaál T. – Sótonyi P.:
AZ AGY-GERINCVELŐI FOLYADÉK (LIQUOR CEREBROSPINALIS) VIZSGÁLATÁNAK JELENTŐSÉGE A KUTYÁK IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEINEK KÓRJELZÉSÉBEN. 2. A LIQUOR VIZSGÁLATI EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

A szerzők irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján értékelik a liquorvizsgálat eredményeit. Elemezik a natív és a centrifugálás utáni színeltérések és a zavarosság jelentőségét. A citológiai vizsgálat eredményei közül a fehérvérsejtek számának és minőségének tulajdonítanak leginkább diagnózishoz vezető jelentőséget. Kitérnek a központi idegrendszer daganatos betegségei során jelentkező liquorelváltozásokra, és részletesen foglalkoznak a fehérjetartalom megváltozásának okaival. Az egyéb összetevők sorában a makroelemek és a glükóz mennyiségének változásait, valamint egyes enzimek aktivitását is tárgyalják.

Balogh É.:
CUKORBETEGSÉG KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULÓ SZÖVŐDMÉNYEK. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ

A diabetes mellitus (DM) az egyik leggyakoribb endokrin humán- és állatbetegség. A betegség következtében fellépő anyagcsere-változások, különféle kórfolyamatokon keresztül szövődmények kialakulásához vezethetnek.
A komplikációk többségének kifejlődéséhez évekre lehet szükség, míg a hematológiai változások már a betegség elején kimutathatók, és ellentétben egyéb szövődményekkel, a vércukor normalizálásával visszafordíthatók.
A szerző összefoglalja a szövődmények kialakulásának általános mechanizmusát és a szövődmények típusát, alapul véve a széles körű humán szakirodalmat, adatokat, kiegészítve a fellelhető állatorvosi vonatkozásokkal.

Demeter Z. – Palade E. A. – Lakatos B. – Kozma T. – Rusvai M.:
AZ ENDÉMIÁS SZOPORNYICAFERTŐZÉS LEKÜZDÉSÉVEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK A FŐVÁROSI EBRENDÉSZETI TELEPEN

A szerzők a Fővárosi Közterület-felügyelet Állat-egészségügyi (Ebrendészeti) Telepén egy 2005 tavaszán indított monitoring program keretében a kutya szopornyica vírusának kimutatását célzó diagnosztikai vizsgálatokat végeztek. A vizsgálatok igazolták, hogy a telepen igen nagy a szopornyicavírussal fertőzött kutyák száma: a vizsgálati időszak (16 hónap) alatt 99 klinikai tüneteket mutató állatból 25 bizonyult pozitívnak. A telepről kimutatott vírustörzsek genomjának nukleotidsorrendje alapján bizonyossá vált, hogy endémiás fertőzöttségről van szó. A későbbi vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy az első vizsgálati intervallumból a telepről származó minták, viszonylag rövid idő (egy év) alatt, a vizsgált szakaszon homológ aminosavcserét szenvedtek a második vizsgálati periódusig, vagyis az új, mutáns törzs mintegy „kiszorította” a telepről a korábbi variánst. A vizsgálatokban alkalmazott PCR-módszerrel kapott amplikonok nukleotidszekvenciája alapján a telepről származó „utcai” vírustörzsek megbízható módon megkülönböztethetők a napjainkban forgalomban levő vakcinákban használt vírustörzsektől.

Fodor K. – Proháczik A. – Andrásofszky E. – Hábor K. – Fekete S.:
A TRANZITIDŐ MEGHATÁROZÁSA VADÁSZGÖRÉNYBEN ÉS HÁZIMACSKÁBAN

A szerzők tranzitidő meghatározási kísérletet végeztek vadászgörényeken és házimacskákon. Ennek során az 1% Cr2O3 jelzőanyagot tartalmazó nyers borjúhúsból és száraz macskatápból álló keverék megetetését követően feljegyezték a bélsárürítések pontos idejét, majd az összegyűjtött bélsarakban meghatározták a króm mennyiségét. Az eredmények szerint a görények bélcsatornáján a felvett táplálék nagyon gyorsan, 4–8 óra alatt áthaladt, míg a macskákban ez a folyamat 24–37 óráig tartott. A macskák tranzitideje tehát 4–5-ször hosszabb, mint a vadászgörényeké, amit a napi etetések gyakorisága, a per os adott gyógyszerek adagjainak kiszámítása, valamint a műtéteket megelőző koplaltatási idő meghatározása során mindenképpen figyelembe kell venni.

Tenk I. – Bajnok L. – Adrián E. – Kostyák Á. – Mátray D.:
KERESKEDELMI FORGALOMBAN KAPHATÓ ÉTKEZÉSI TOJÁSOK SALMONELLA- ÉS COLIFORMSZENNYEZETTSÉGE

A szerzők kereskedelmi forgalomból származó 4101 étkezési tojás, tízesével egyesített (poolozott), 414 mintájának Salmonella- és coliformszennyezettségét mérték fel. Két, importból származó tojásmintából Salmonella Enteritidis szerovariánst izoláltak. A coliform szennyezettség átlagosan 61% volt. Az egymástól teljesen független Salmonella-pozitív tételekből származó tojások héjának és héjhártyájának coliformszennyezettsége jelentősen eltért az átlagtól. Az egyik kiugróan magas (92%), míg a másik az átlagnál alacsonyabb (33%) szennyezettségű volt. Eredményeik alapján a magyarországi Salmonella elleni védekezést hatékonynak tartják, és javasolják az importált tojások fokozottabb ellenőrzését.

Jacsó O. – Fok É.:
A KUTYÁK ÉS A MACSKÁK DIROFILARIA REPENS FERTŐZÖTTSÉGÉNEK KIMUTATÁSA LABORATÓRIUMI MÓDSZEREKKEL. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Európa-szerte növekvő jelentőségű megbetegedés a dirofilariosis, melynek cutan formáját előidéző Dirofilaria (Nochtiella) repens fonálféregfaj Magyarországon is egyre gyakrabban fordul elő. Ez a kevéssé patogén kórokozó szúnyogcsípés során fertőzi meg a végleges gazdáknak számító ragadozókat, köztük a kutyát és a macskát, emberben megtelepedve akár komolyabb elváltozással járó kórformát is előidézhet. A D. repens által okozott fertőzöttség kimutatására többféle módszer vehető igénybe, melyek közül hazánkban egyelőre csak kettőnek van gyakorlati jelentősége (vérkenetvizsgálat, módosított Knott-módszer). A kórokozó diagnosztizálását megnehezíti az egyéb filarioida-féregfajok (Dirofilaria immitis, Acanthocheilonema reconditum, Dipetalonema dracunculoides) jelenlétének a lehetősége, és az ezektől való elkülönítés. Ebben a közleményben a D. repens kimutatására alkalmas különféle módszereknek az ismertetésével foglalkozunk, különös tekintettel a modern diagnosztikai eljárásokra.

Ózsvári L. – Bíró O. – Tóth E.:
HARMINCHÁROM MAGYAR KISÁLLAT- ÉS VEGYES PRAXIS MENEDZSMENTJÉNEK, BEVÉTELÉNEK ÉS BETEGFORGALMÁNAK FŐBB JELLEMZŐI ÉS A VÁRHATÓ TENDENCIÁK

A magánállatorvosi tevékenység, egy állatorvosi rendelő mint vállalkozás gazdasági sikerének kulcsa az alapos szakmai felkészültségben és a jó gazdasági irányításban, a praxis menedzselésében rejlik. A téma azért aktuális, mert az elmúlt tizenöt évben, a hazai városokban – különösen Budapesten – az állatorvosi rendelők száma jelentősen megnőtt, a kisállatgyógyászat piaca telítetté vált. Ahhoz, hogy egy állatorvos megfelelően jövedelmező kisállat praxist tudjon működtetni, ismernie kell a főbb piaci tendenciákat és praxisa meghatározó üzleti, menedzselési jellemzőit, azok gazdasági folyamatait. Ezért a szerzők 2005-ben 33 magyarországi, állatorvosi rendelőt (is) működtető kisállat- és vegyes praxis praxismenedzsmentjének főbb jellemzőit és betegösszetételét mérték fel, és elemezték. Külön megvizsgálták és összehasonlították a budapesti és a vidéki, a tisztán kisállat- és a vegyes praxisok, valamint az egyszemélyes és a társas praxisok főbb általános praxismenedzsment jellemzőit, kiegészítő tevékenységeit, éves betegforgalmát, bevételük szerkezetét és a megkérdezett állatorvosok által megjósolt várható betegforgalmat, valamint a kiegészítő tevékenységek számát.