A 2006/10. szám tartalma




SZARVASMARHA
Ózsvári L., Visnyei L., Csintalan Cs.: A leukosismentesítés néhány általános igazgatási és gazdasági kérdése egy kártérítési per kapcsán / 579
Weber, A.: Paratuberculosis – zoonosis vagy sem? / 587

KISÁLLAT
Máthé Á., Vörös K., Papp L., Reiczigel J.: A kutyababesiosis klinikuma Magyarországon 63 eset kapcsán. Rövidített másodközlés / 590
Pelle Gy., Diószegi Z., Kendik Zs.: Az elülső kereszteződőszalag szakadásának gyógykezelése kutyákon tibiazáródó ékosteotomiával (CWTO) – hazai tapasztalatok / 598
Pákozdy Á.: Kutya status epilepticusa és kezelése. Irodalmi áttekintés / 606
Hämmerling, R.: Trilosztán: új lehetőség a Cushing-kóros páciensek kezelésére / 617
Grussendorf, H.: Sebészi lézer – kisállatok új gyógykezelési lehetősége / 621
Szladovits Zs., Szladovits B., Gaál T., Sótonyi P.: Az agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) vizsgálatának jelentősége a kutyák idegrendszeri betegségeinek kórjelzésében 1. rész. A liquorvétel módszere, indikációi és a liquor vizsgálata / 624

KEDVENCÁLLAT
Gál J., Szabó Gy., Jakab Cs., Géczy Cs., Sátorhelyi T.: Mór teknős (Testudo graeca) mellékpajzsmirigyében kialakuló adenocarcinoma metaplasiás laphámszigetekkel. Esetismertetés / 632

KÖNYVISMERTETÉSEK
Gál J. (szerk.): Az egzotikus állatok egészségtana I. Hüllők tartása, takarmányozása és egészségvédelme (Beregi A.) / 623
Bertók L. – Chow, D. A. (szerk.): Természetes immunitás (Nagy B.) / 639

RENDEZVÉNYEK
Szent-Iványi–Binder-napok (Szombathely, 2006. május 31.–június 2.) (Tuboly S.) / 586
Nemzetközi szaporodásbiológiai szimpózium Budapesten (2006. június 26–27.) (Flink F.) / 638

LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ
„Ránézek és megmondon” (Csapó I.) / 640

Ózsvári L. – Visnyei L. – Csintalan Cs.:
A LEUKOSISMENTESÍTÉS NÉHÁNY ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSE EGY KÁRTÉRÍTÉSI PER KAPCSÁN

A szerzők a cikkben a leukosismentesítés főbb gazdasági és igazgatási kérdéseivel foglalkoznak egy állatorvos ellen indított kártérítési per bemutatásával. A tehenészet 8 év után elvesztette leukosismentességét, majd a következő évben a tulajdonos az addig inkább veszteséges tehenészetet felszámolta. A telep megszüntetésének okaként a leukosissal történő visszafertőződést és a mentesítés bizonytalan tartamát, eredményét és magas költségeit jelölte meg, és több tízmillió forintnyi kártérítést követelt a tehenészet felszámolásából eredő kárért a szerinte mulasztást elkövető ellátó állatorvossal szemben. A bíróság és a szerzők arra keresték a választ, hogy mi volt a telep felszámolásának valódi oka, és valóban hibázott-e az állatorvos, és ha igen, miben.

Máthé Á. – Vörös K. – Papp L. – Reiczigel J.:
A KUTYABABESIOSIS KLINIKUMA MAGYARORSZÁGON 63 ESET KAPCSÁN. RÖVIDÍTETT MÁSODKÖZLÉS

A szerzők 63 Babesia canis fertőzésben szenvedő kutya ellátása során szerzett klinikai tapasztalataikat adják közre.
Az esetek többsége tavasszal és ősszel jelentkezett, a kullancsok szezonális aktivitásának megfelelően. A betegek 79%-a hímivarú volt, valószínűleg azért, mert Magyarországon a kullancscsípésnek gyakrabban kitett kerti kutyák között a kanok többségben vannak. Az imidokarb-terápia nagyon hatékonynak bizonyult a Babesia-fertőzés kezelésére.
Komplikációmentes kórlefolyást 32 esetben figyeltek meg. A klinikai tünetek nem különböztek a más földrajzi régiókban leírtaktól, a leggyakoribb megfigyelések a következők voltak: bágyadtság, láz, splenomegalia, sápadtság, icterus és kullancsok a gazdaállaton. A vérképvizsgálat során gyakran tapasztaltak thrombocytopeniát, lymphopeniát, valamint neutropeniát.
Szövődményes babesiosis alakult ki 31 állatban. A rottweilerek többségében (7/9) mutatkoztak komplikációk. Gyakran tapasztalt szövődmény volt a hepatopathia (44%), a pancreatitis (33%), a heveny veseelégtelenség (31%) és a disszeminált intravasalis coagulopathia (DIC; 24%), ugyanakkor viszonylag ritka az immunhaemolyticus anaemia (10%), akut respirációs distressz-szindróma (6%) és cerebralis babesiosis (3%).
Szignifikáns különbség mutatkozott a komplikációmentes, egy szövődménnyel terhelt és a többszörös szövődményben szenvedő betegek életkora között (3,4, 4,8, ill. 8,6 év, p<0,001). Ezekben a csoportokban statisztikailag jelentős eltérés volt tapasztalható a gyógyulási arány (78, 68 és 25%, p=0,005) és a mortalitási ráta (3, 21 és 67%, p<0,001) tekintetében is.
Az ún. általános gyulladásos válaszreakció (systemic inflammatory response syndrome – SIRS) és a DIC két olyan lehetséges patomechanizmus, amely ún. több szervi elégtelenséghez (multiple organ dysfunction syndrome – MODS) vezethet babesiosis során. A jelen vizsgálatban a DIC gyakrabban idézett elő többszörös szervfunkciózavart, mint a SIRS, 11 DIC-ban szenvedő állat közül 6 esetben alakult ki MODS, míg a 22 esetben kimutatható SIRS csak 5 kutyában vezetett MODS-hoz.

Pelle Gy. – Diószegi Z. – Kendik Zs.:
AZ ELÜLSŐ KERESZTEZŐDŐSZALAG SZAKADÁSÁNAK GYÓGYKEZELÉSE KUTYÁKON TIBIAZÁRÓDÓ ÉKOSTEOTOMIÁVAL (CWTO) – HAZAI TAPASZTALATOK

Az elülső kereszteződőszalag (EKSZ) szakadásának újszerű megközelítésén alapuló diagnosztikáját és műtéti gyógykezelését eredményesen alkalmazták a szerzők két hazai állatorvosi klinikán. A tibiakompressziós teszt az eddig alkalmazott diagnosztikai eljárásoknál érzékenyebbnek bizonyult. A tibiaplató síkjának ék alakú csontkimetszéssel történő változtatását EKSZ sérülés gyógykezelésére 90% fölötti eredményességgel alkalmazták 68 kutyán. A CWTO hazai körülmények között több szempontból is előnyösnek bizonyult: egyrészt hatékonyabb a hagyományos műtéti eljárásoknál, másrészt a műszer és impantátum költsége lényegesen kisebb a hasonló elven működő TPLO-val szemben. A tulajdonosok a műtéttel kapcsolatos nagyfokú elégedettsége alapján is javasoljuk a CWTO szélesebb körű hazai alkalmazását.

Pákozdy Á.:
KUTYA STATUS EPILEPTICUSA ÉS KEZELÉSE

A status epilepticus azonnali, hatékony kezelést igényel a szervezet egészét érintő káros, akár fatális hatások elkerülésére. Leginkább diazepám vagy midazolám intravénás adása az első terápiás beavatkozás. Amennyiben a rohamok az említett benzodiazepinek hatásának elmúlásával újra jelentkeznek, szükség van e szerek adjuválására a hosszabb hatású fenobarbitállal. A refrakter betegek esetében további antiepileptikumok bevetése vezethet eredményre. Az ilyen kutyák sikeres kezelésének záloga nagymértékben intenzív ellátásukban rejlik. A cikk összefoglalja a status epilepticus kórélettani jelenségeit, klinikumát, intenzív és gyógyszeres kezelésének alapelveit.

Szladovits Zs. – Szladovits B. – Gaál T. – Sótonyi P.:
AZ AGY-GERINCVELŐI FOLYADÉK (LIQUOR CEREBROSPINALIS) VIZSGÁLATÁNAK JELENTŐSÉGE A KUTYÁK IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEINEK KÓRJELZÉSÉBEN. 1. A A LIQUORVÉTEL MÓDSZERE, INDIKÁCIÓI ÉS A LIQUOR VIZSGÁLATA

A liquorvizsgálat hasznos módszer a központi idegrendszer (KIR) gyulladásos (bakteriális, vírusos, gombás és parazitás) betegségeinek diagnosztizálásában, továbbá az idegszövet degenerációjával járó betegsége, demyelinisatiós kórformák, daganatos elváltozások és polyneuropathia gyanúja esetén.
Metabolikus rendellenességek, gerincsérv vagy trauma okozta idegrendszeri tünetek esetén a liquor vétele nem javasolt.
A liquorvétel megfelelő technikával biztonságos.
Fontos, hogy a kapott eredményeket a KIR betegségeinek diagnosztikájában a kórelőzményi adatok és a klinikai tünetek, ill. a részletes neurológiai vizsgálat leleteivel együtt értékeljük.
A szerzők az irodalmi áttekintés mellett ismertetik a liquor vételének és vizsgálatának általuk alkalmazott módszereit. A cikk 2. részében a cerebrospinalis folyadék vizsgálati eredményeinek értékelésére kerül sor.

Gál J. – Szabó Gy. – Jakab Cs. – Géczy Cs. – Sátorhelyi T.:
MÓR TEKNŐS (TESTUDO GRAECA) MELLÉKPAJZSMIRIGYÉBEN KIALAKULT ADENOCARCINOMA METAPLASIÁS LAPHÁMSZIGETEKKEL. ESETISMERTETÉS

A szerzők gumiszerűen felpuhult páncélú, 8-éves, nőstény mór teknős tetemének boncolása alkalmával a mellékpajzsmirigyben kialakuló primer adenocarcinomát és eddig ebben a fajban elsőként, a daganatszövetben másodlagosan fellépő – PAN-Cytokeratin immunhisztokémiai reakcióval is igazolt – hámmetaplasiát állapítottak meg. A mellékpajzsmirigy adenocarcinomája nyomán feltehetően fokozódott a vérben a parathormon szintje, ami a csontokból, elsősorban a has- és a hátpáncél csontszövetéből a szervetlen mátrixállomány kivonását okozta. A daganat osztódási aktivitását immunhisztokémiai eljárással negatívnak találták.