A 2006/6. szám tartalma




LÓGYÓGYÁSZAT
Tóth F., Cole, R.: A ló gégefedőjének műtéti megnagyobbítása a lágy szájpad átmeneti dorsalis helyzetváltozásának kezelésére / 323
Wollanke, B., Gerhards, H.: A heveny vastagbélgyulladás (typhlocolitis) klinikuma és makroszkópos patomorfológiája / 328

SERTÉS
Fodor J., Meyer, K., Riedlberger, M. Bauer, J., Pósa R., Horn P., Kovács F., Kovács M.: Fumonizinanalógok Fusarium verticillioides gombatenyészet szájon át való adagolását követő eloszlása a sertés szervezetében és eliminációjuk / 334

BAROMFI
Nemes Cs., Glávits R., Dobos-Kovács M., Ivanics É., Kaszanyitzky É., Beregszászi A., Szeredi L., Dencső L.: Spirochaetafertőzéssel összefüggő vastagbélgyulladás lúdállományokban. Másodközlés / 343
Héjja I., Várkonyi E., Zöldág L., Barna J.: A mesterséges kimérizmus jelentősége baromfiban. 2. rész. A génmegőrzés lehetősége kimérizmussal pulykában. Előzetes közlemény / 351

KISÁLLAT
Csébi P., Arany-Tóth A., Sére V., Jakab Cs.: Kaukázusi juhász kutya agyvelőben áttétet képző orrüregi adenocarcinomája. Esetismertetés és irodalmi áttekintés / 358
Pákozdy Á., Leschnik, M.: A granulomás meningoencephalomyelitis (GME), valamint a kortikoszteroidérzékeny meningitis arteritis (SRMA) elkülönítő kórjelzésének szempontjai egy kutya esetismertetése kapcsán. Másodközlés / 367
Trasch, K., Wehrend, A., Borstedt, H.: Pyometrás kutyák egészségi állapotának nyomon követése betegségük antigesztagénnel való konzervatív kezelése után / 372

VADON ÉLŐ ÁLLAT
Gál J.: Mezei nyulak (Lepus europaeus) vérzéses betegsége (European Brown Hare Syndrome) okozta járvány Magyarországon / 375

AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK, 2006
Az állatorvos-tudományi kutatások 2005-ben, az akadémiai beszámolók tükrében. 1. rész / 380

KÖNYVISMERTETÉS
Bodó M., Honti J., Sugár J., Tanka D.: A magyar patológia története (Karasszon D.) / 357

IN MEMORIAM
Dr. Bokori Ferenc (1919–2005) (Balogh Z.) / 371
Dr. Antal Tibor (1928–2005) (Joó J.) / 384

Tóth F. – R. Cole:
A LÓ GÉGEFEDŐJÉNEK MŰTÉTI MEGNAGYOBBÍTÁSA A LÁGY SZÁJPAD ÁTMENETI DORSALIS HELYZETVÁLTOZÁSÁNAK KEZELÉSÉRE

A szerzők ismertetik egy 3-éves Tennessee Walking Horse (TWH) mén esetét. Az állatban az epiglottis petyhüdtsége és hypoplasiája következtében állapították meg a lágy szájpad átmeneti dorsalis helyzetváltozását, melyet a gégefedő műtéti nagyobbításával kezeltek. Az esetismertetés tartalmazza a klinikai, valamint radiológiai és endoszkópos vizsgálat leletét, a műtét leírását.
Röviden összefoglalják a lágy szájpad dorsalis helyzetváltozásának oktanát, tüneteit, gyógykezelésének lehetőségeit, ill. annak prognózisát.

Fodor J. – K. Meyer – M. Riedlberger – J. Bauer – Pósa R. – Horn P. – Kovács F. – Kovács M.:
FUMONIZINANALÓGOK FUSARIUM VERTICILLIOIDES GOMBATENYÉSZET SZÁJON ÁT VALÓ ADAGOLÁSÁT KÖVETŐ ELOSZLÁSA A SERTÉS SZERVEZETÉBEN ÉS ELIMINÁCIÓJUK

A szerzők a fumonizinek sertés szervezetében történő eloszlását és kiürülését mutatják be, 22 napon át tartó, 50 mg FB1, 20 mg FB2 és 5 mg FB3/állat/nap bevitelt követően. A tüdő-, szívizom-, máj-, vese-, lép-, agy-, szérum-, epe-, vázizom-, zsírszövet-, vizelet- és bélsárminták fumonizintartalmát LC–MS-módszerrel vizsgálták.
Az FB1-koncentráció a májban (99,4 ng/g ±37,5) és a vesében (30,6 ng/g ±10,1), míg az FB2-koncentráció a májban (1,4 ng/g ± 2,3) és a zsírszövetben (2,6 ng/g ± 4,8) volt a legnagyobb. Összehasonlítva az FB1/FB2 arányát a különböző szervekben, azt találták, hogy az abdominalis és bőr alatti zsírszövetből származó mintákban az FB2 megjelenési aránya nagyobb (4/1) volt, mint a többi szövet esetében (19/1).
Az 5-napos gyűjtési periódusban az összes felvett FB1 13%-a ürült ki a vizelettel és a bélsárral változatlan kémiai formában. A vizelettel ürült FB1 mennyisége 9-szerese, a bélsárral ürülő FB1 mennyisége pedig 14-szerese volt az ezekkel az exkrétumokkal távozó FB2 mennyiségének.

Nemes Cs. – Glávits R. – Dobos-Kovács M. – Ivanics É. – Kaszanyitzky É. – Beregszászi A. – Szeredi L. – Dencső L.:
SPIROCHAETAFERTŐZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ VASTAGBÉLGYULLADÁS LÚDÁLLOMÁNYOKBAN. MÁSODKÖZLÉS

Szerzők egy 1500 (A), valamint egy 4500 (B) létszámú törzslúdállományban, az első tojásrakási szezon végén, a vedletés időszakában megemelkedett elhullások oktanában tanulmányozták a brachyspirák szerepét. Az A állományból 8 hét alatt 415 állat (28%), míg a B állományból 12 hét alatt 834 állat (18%) hullott el.
Kórboncolás során vérzéses-elhalásos vastagbél- (remesevégbél-) gyulladás, elhalásos fibrines vakbélgyulladás, valamint mindegyikben súlyos fokú, gyakran fibrosissal is járó veseelfajulás és esetenként következményes köszvény mutatkozott.
Kórszövettani vizsgálattal az elváltozott vastagbelek nyálkahártyájában, valamennyi esetben, Brachyspira-alakokat lehetett kimutatni, amelyet immunhisztokémiai és elektronmikroszkópos vizsgálat is megerősített. Ezenkívül a vastagbélből gyakran Trichomonas-alakokat is kimutattak.
Az anaerob viszonyok között, speciális táptalajokon kitenyésztett Brachyspira-törzsek túlnyomó többsége (9 izolátumból 8) tenyésztési és biokémiai tulajdonságai, valamint molekuláris biológiai vizsgálatuk alapján B. alvinipullinak bizonyult. Ez az első alkalom, hogy elhalásos-fibrines vastagbélgyulladásban szenvedő tojóludakból B. alvinipullit mutattak ki.

Héjja I. – Várkonyi E. – Zöldág L. – Barna J.:
A MESTERSÉGES KIMÉRIZMUS JELENTŐSÉGE BAROMFIBAN. 2. RÉSZ. A GÉNMEGŐRZÉS LEHETŐSÉGE KIMÉRIZMUSSAL PULYKÁBAN. ELŐZETES KÖZLEMÉNY

A szerzők, génmegőrzés lehetőségének tanulmányozása céljából, kimérapulykákat állítottak elő. Ehhez 107 recipiens BUT big 6-os fehér tollú húshibrid pulykatojás csírakorongjának subgerminalis üregébe 5–10 µl, 79 donor bronzpulykatojásból nyert blastodermalis sejtszuszpenziót injektáltak, kb. 1000 sejt/µl sűrűségben. A recipiens és a donor fajták eltérő színű tollazata jelezte a fenotípusos kimérizmust. A kezelt tojások légkamra felől nyitott kis ablakait parafilmmel zárták, és azokat a faj keltetési igényeinek megfelelően, a kelésig inkubálták. A 107 kezelt tojásból 31 (29%) kelt ki, köztük a tollszín alapján, fenotípusosan 2 (6,5%) bizonyult kimérának. Az összes elpusztult embriót későbbi DNS-vizsgálat céljára mélyhűtötték, köztük szintén találtak egy fenotípusos kimérát. A kikelt és életképes egyedeket felnevelték.

Csébi P. – Arany-Tóth A. – Sére V. – Jakab Cs.:
KAUKÁZUSI JUHÁSZ KUTYA AGYVELŐBE ÁTTÉTET KÉPEZŐ ORRÜREGI ADENOCARCINOMÁJA. ESETISMERTETÉS ÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS

A szerzők egy 9-éves nőstény kaukázusi juhász kutya esetét ismertetik klinikopatológiai szempontból. A beteg orrüregi nyálkahártyájából kiinduló adenocarcinoma intracranialis terjedését észlelték. Bal oldali, krónikus orrváladékozás, időnként orrvérzés, később azonos oldali exophtalmus, majd heveny lefolyású idegrendszeri tünetek jelentkeztek a kutyán. Az idegrendszeri tünetek súlyos tompultságban, vakságban, a szaglás elvesztésében és generalizált epileptiform görcsrohamokban nyilvánultak meg. A CT-vizsgálattal kimutatható volt az orrüregből kiinduló, kontraszthalmozó szövetszaporulat, amely lateralisan a retrobulbaris térbe, caudalisan a sinus frontalisokba, és a rostacsonton keresztül az agykoponyába is beterjedt. Az elhullást követő patológiai vizsgálat során az orrnyálkahártya seromucinosus mirigyeiből kiinduló és a homloküregekbe, az agyvelőbe, az áll alatti nyirokcsomókba, valamint a tüdőbe áttétet adó, kifejezetten rosszindulatú (ún. desmoplasticus high grade) orrüregi adenocarcinomát állapítottak meg. A szerzők részletesen írnak az orrüregi daganatok kiegészítő képalkotó diagnosztikája során alkalmazható röntgenvizsgálat és komputertomográfia lehetőségeiről.

Pákozdy Á. – M. Leschnik:
A GRANULOMÁS MENINGOENCEPHALOMYELITIS (GME) ÉS A KORTIKOSZTEROID-ÉRZÉKENY MENINGITIS ARTERITIS (SRMA) ELKÜLÖNÍTŐ KÓRJELZÉSÉNEK SZEMPONTJAI EGY ESETISMERTETÉS KAPCSÁN. MÁSODKÖZLÉS

A szerzők röviden ismertetik a kutya granulomás agy- és gerincvelő-gyulladását (GME), valamint a kortikoszteroidérzékeny meningitis és arteritis (SRMA) megbetegedését. Mindkét, idegrendszeri tünetekkel járó betegség elkülönítő kórjelzését egy másfél éves beteg eb részletes klinikai, laboratóriumi és képalkotó eljárásokkal kiegészített vizsgálata, gyógykezelése és kórlefolyása kapcsán mutatják be.

Gál J.:
MEZEI NYULAK (LEPUS EUROPAEUS) VÉRZÉSES BETEGSÉGE (EUROPEAN BROWN HARE SYNDROME) JÁRVÁNY MAGYARORSZÁGON

A szerző 2001-ben és 2002-ben Északnyugat-Magyarországon, a magyar–osztrák–szlovák hármas országhatár közelében a mezeinyúl-állomány jelentős (68–72%-os) csökkenését tapasztalta. Nyáron és kora ősszel elhullott nyúltetemek kórboncolása során a vak- és a remesebél savóshártyáján vérzéseket (2. ábra), normális lépet és veséket talált. A légcső submucosájában és a szív epicardiuma alatt vérzések voltak láthatók (3. és 4. ábra), amelyek a mezei nyulak vérzéses betegségére (EBHS) utaltak. Az őszi vadászatokon elejtett 23 nyúl vérsavójának ELISA-vizsgálata 13 esetben (56%) adott 1:1280 feletti titerben pozitív eredményt EBHS ellenanyagokra.