A 2005/9. szám tartalma




LÓ
Hevesi Á., Garamvölgyi R., Petrási Zs., Lőrincz B., Bogner P., Repa I.: A ló nyircsontjának subchondralis térfogatában kialakuló degeneratív elváltozások és a kvantitatív MR-morfológia összefüggései / 515

JUH
Kassai T.: Injekciós endektocid szerek alkalmazása a juhrühösség elleni védekezésben. Irodalmi áttekintés / 523

KISÁLLAT
Mueller, R. S.: Az allergiás bőrbetegségek áttekintése / 530
Peppler, Ch., Kramer, M., Gerwing, M., Michele, U.: Kutyák és macskák májának ultrahangvizsgálata / 540
Gottschalk, C., Prange, H.: A kutya- és macskatartás parazitológiai és higiéniai jelentősége nagyvárosban / 545

KEDVENCÁLLAT
Rinck, R., Rinck, M.: Bélelzáródás ritka esete mosómedvében. Esetismertetés / 548
Gál J., Tóth T., Molnár V., Marosán M., Sós E.: Köszvény halmozott előfordulása egy míloszi vipera (Macrovipera schweizeri) állományában / 551

PARASITOSIS
Giczi E., Egri B.: A fascioloidosisról. Irodalmi áttekintés / 557

ALMA MATER
Vadgazdálkodás és vadegészségügy oktatása az állatorvosképzésben (Vetési F., Gál J.) / 563

JUBILEUM
Dr. Kassai Tibor 75 éves (Farkas R.) / 565

LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ
A szülést akadályozó veleszületett magzat-rendellenesség (torticollis, campylognathia) (Horváth C., Simon I., Muzs L.) / 567

RENDEZVÉNY
Szent-Iványi–Binder-napok (Sárospatak, 2005. június 8–10.) (Tuboly S.) / 575

AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK, 2005
Az állatorvos-tudományi kutatások 2004-ben, az akadémiai beszámolók tükrében. 2. rész / 569

KÖNYVISMERTETÉS
Jaggy, A.: A kisállat-neurológia atlasza és tankönyve – CD-ROM filmillusztrációval (Vörös K.) / 556

IN MEMORIAM
Dr. Szabó János (1928–2005) (Szigeti S.) / 568

Hevesi Á. – Garamvölgyi R. – Petrási Zs. – Lőrincz B. – Bogner P. – Repa I.:
A LÓ NYÍRCSONTJÁNAK SUBCHONDRALIS TÉRFOGATÁBAN KIALAKULÓ DEGENERATÍV ELVÁLTOZÁSOK ÉS A KVANTITATÍV MR-MORFOLÓGIA ÖSSZEFÜGGÉSEI

A szerzők 18 (3–14 éves felnőtt félvér ló) kadaver végtag nyírcsontjának subchondralis térfogatában végeztek kvantitatív MR-morfológiai vizsgálatokat, hogy megállapítsák, van-e összefüggés a spongiform- és a compactatérfogatok arányszámának változása és az adott területen előforduló degeneratív elváltozások megléte vagy hiánya között. A méréseket Siemens Magnetom Vision Plus (1,5T) gyártmányú MR-berendezésben, CP-Helmholtz cirkuláris tekercs alkalmazásával végezték. A kvantifikációhoz sagittalis síkú T1 spin echo, a degeneratív elváltozások meghatározásához sagittalis, koronális és transzverzális síkú spin echo, gradiens echo és inversion recovery szekvenciákat alkalmaztak. A compacta és a spongiosa térfogatának arányszáma 1,16–1,74 között változott, átlagértékük 1,41 volt. Az átlagosnál kisebb arányszámú végtagok esetében degeneratív elváltozások ritkán (2/12 végtag), míg a nagyobb arányszámú esetekben gyakrabban (2/6 végtag) voltak diagnosztizálhatók. Statisztikailag szignifikáns különbség nem volt a két csoport között.

KASSAI T.:
INJEKCIÓS ENDEKTOCID SZEREK ALKALMAZÁSA A JUHRÜHÖSSÉG ELLENI VÉDEKEZÉSBEN. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

A juhrühösség elleni védekezésben a fürösztéses eljárás helyettesítésére csak olyan akaricid szer, ill. kezelési mód ajánlható, amely az összes Psoroptes atkát elpusztítja, és legalább 3 héten át megvédi a kezelt állatot az újrafertőződéstől. E követelménynek az injekciós makrolid endektocid szerek, makrociklikus laktonok bármelyike megfelel. Klinikai rühösség gyógykezelésére egyszeri alkalmazás esetén egyedül a doramektin 0,3 mg/kg sc. adagjától várható kielégítő hatás. A 0,2 mg/kg sc. ivermektinkezelést 7 nap múlva, a 0,2 mg/kg sc. moxidektinkezelést 10 nap múlva meg kell ismételni. Figyelemmel azonban az endektocid szerek hatékonyságára, hatástartósságára, továbbá az injekciós állománykezelés végrehajtása során felmerülő gyakorlati szempontokra, minden makrociklikus lakton használatakor kétszeres kezelést célszerű alkalmazni e szerek akár megelőző célú, akár gyógyító célú felhasználása esetén. Hazai viszonyaink között kétszeri injekciós endektocidkezeléssel biztosítható a hatékonyságnak az a szintje, amely felválthatja a fürösztéses kezelést.

R. Rinck – M. Rinck:
BÉLELZÁRÓDÁS RITKA ESETE MOSÓMEDVÉBEN). ESETISMERTETÉS

A szerzők egy házi kedvencként tartott 7-éves mosómedvén a klinikai tünetek, valamint az ultrahang- és röntgenvizsgálat alapján bélelzáródást állapítottak meg. A has feltárása után gyógyult lép- és nem friss epésbélfal-repedést találtak, amelybe egy éhbélszakasz türemkedett be. A műtétet lép- és bélresectio nélkül végezték. Kiváltó okként traumás behatást feltételeznek.

Gál J. – Tóth T. – Molnár V. – Marosán M. – Sós E.:
KÖSZVÉNY HALMOZOTT ELŐFORDULÁSA EGY MÍLOSZI VIPERA (MACROVIPERA SCHWEIZERI) ÁLLOMÁNYÁBAN

A szerzők egy, az élőhelyén megfogyatkozott és veszélyeztetett, szigetpopulációkban élő viperafaj, a míloszi vipera (Macrovipera schweizeri) tenyésztési programja során fellépő, tartási hibára visszavezethető megbetegedésről számolnak be elsőként. A tenyésztési programban részt vevő állatok terráriumaiban alacsony volt a levegő légnedvesség-tartalma, ami az állatok jelentős respiratiós folyadékveszteségét okozta. A hypovolaemia következtében a vese perfusiója csökkent és a húgysavkiválasztás zavart szenvedett, ún. retenciós köszvény alakult ki. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy a míloszi viperákat megfelelő légnedvesség-tartalmú terráriumokban kell tartani a tenyészprogramokban. A téli pihenő alatt is ügyelni kell a faj igényeit kielégítő páratartalomra.


Giczi E. – Egri B.:
A FASCIOLOIDOSISRÓL. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

A szerzők áttekintik a nagy amerikai májmétely, Fascioloides magna (Bassi, 1875) történetét, biológiáját, előfordulását és terápiájának sajátosságait.