januarimal

A 2005/1. szám tartalma



LÓGYÓGYÁSZAT
Horváth D., Horváth A., Kutasi O., Bakos Z., Szenci O.: Az újszülött csikók immunglobulin-ellátottságának gyakorlati vonatkozásai. Irodalmi összefoglaló / 3
 
SERTÉS
Stipkovits L., Kadra, B., Süveges T., Bíró J., Schmidt J.: Mycoplasma hyopneumoniae kísérleti vakcinák összehasonlító értékelése / 13
 
BAROMFI
Glávits R., Ivanics É., Palya V., Zolnai A., Nagy Ené, Zarka P., Mató T., Ursu K.: Növendék ludak parvo-, circo-, reo- és polyomavírus okozta megbetegedéseivel kapcsolatos újabb diagnosztikai és kísérleti megfigyelések / 21

KISÁLLAT
Heigl, G.: Vizeletvizsgálat: a vizsgálat módja és az eredmények értékelése / 29

KEDVENCÁLLAT
Beregi A., Molnár V., Gál J., Sós E., Sátorhelyi T.: Hüllők által terjesztett zoonosisok / 37
Kiegészítés – Megjegyzés (Visnyei L.) / 42
 
TOXIKOLÓGIA
Lehel J., Vetter J.: Növényi eredetű mérgezések. 1. Szoba- és kerti növények. Irodalmi áttekintés / 43
 
ÁLLATORVOS-TÖRTÉNELEM
Mészáros M. J.: Újabb állatorvos-történeti numizmatikai emlékek 2003-ig / 51
 
RENDEZVÉNYEK
Országos Állatorvos Nap (Budapest, 2004. november 17.) / 60
Magyar Állatorvosok Világszervezete konferenciája (Budapest – Üllő, 2004. november 19–20.) / 63
 
KÖNYVISMERTETÉSEK
Yin, A. S., Nolte, I.: Útmutató a kutya- és a macskapraxis számára (Vörös K.) / 12
Morgan, J. P., Wolvekamp, P.: A traumás kutya és macska radiológiája (Arany-Tóth A.) / 35
Zöldág L.: A háziállatok öröklődő betegségei (Kovács A.) / 36
 
IN MEMORIAM
Dr. Zimmermann István (1943–2004) (Visnyei L.) / 64
 
Horváth D. – Horváth A. – Kutasi O. – Bakos Z. – Szenci O.:
AZ ÚJSZÜLÖTT CSIKÓK IMMUNGLOBULIN-ELLÁTOTTSÁGÁNAK GYAKORLATI VONATKOZÁSAI. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Az újszülött csikók immunglobulinokkal (IG) való ellátottsága függ a felvett kolosztrum mennyiségétől, minőségétől és a megszületéstől a felvételig eltelt időszaktól. Ideális, ha az újszülött csikó a termelődött kolosztrum (2 l) felét az élet első 8 óráján belül megkapja. A gyakorlatban célszerű a megszületést követő 8–12 óráig ellenőrizni az immunglobulin-ellátottságot szemikvantitatív, kis anyag- és eszközigényű ELISA- (SNAP Foal IgG-Test, CITE Foal IgG-Test) tesztekkel. Az IgG-k meghatározására használható még a radiális immundiffúzió, a cink-szulfát-áramlási teszt, a latexagglutináció és a kvantitatív IgG-teszt is. Hiány esetén szájon át jó minőségű kolosztrumot (sűrűség legalább 1,06 g/dl, és az IgG-tartalom legalább 3000 mg/dl) kell adni. Törekedni kell a legalább 800 mg/dl feletti IgG-szint elérésére. Pótlásként hiperimmun lósavó vagy liofilizált savókészítmény is adható. Mivel a speciális bélhámsejtek az állat 24 órás kora körül elvesztik az ellenanyagok abszorbeálására irányuló képességüket, az egynaposnál idősebb csikókban csak plazmatranszfúzió útján pótolhatjuk a hiányzó ellenanyagokat. Az újszülött csikók ellátásának tehát fontos része az immunállapotról való gyors tájékozódás és a hiányos ellenanyag-ellátottság mielőbbi kiküszöbölése. Az immunglobulin-hiány okozta betegségek is részletes ismertetésre kerülnek.
 
Stipkovits L. – Kadra, B. – Süveges T. – Bíró J. – Schmidt J.:
MYCOPLASMA HYOPNEUMONIAE KÍSÉRLETI VAKCINÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE
 
A szerzők két, kétféleképpen inaktivált Mycoplasma hyopneumoniae törzsből, azonos antigéntartalmú, de eltérő adjuválású, 8 kísérleti vakcinát készítettek, és ezekkel, valamint 3, kereskedelemben kapható vakcina kontrollként való egyidejű alkalmazásával 3 hetes, Mycoplasma-mentes malacokat immunizáltak. Vizsgálataik igazolták, hogy a vakcinázások kiváltotta immunválasz olyan szintű volt, mely valamennyi – mind a kísérleti, mind a kontrollvakcinákkal – immunizált állat esetében védelmet biztosított a virulens Mycoplasmával történt ráfertőzéssel szemben. Ezt klinikai, bakteriológiai, szerológiai, valamint kórbonctani és kórszövettani vizsgálatokkal igazolták.
 
Glávits R. – Ivanics É. – Palya V. – Zolnai A. – Nagy Ené – Zarka P. – Mató T. – Ursu K.:
NÖVENDÉK LUDAK PARVO-, CIRCO-, REO- ÉS POLYOMAVÍRUS OKOZTA MEGBETEGEDÉSEIVEL KAPCSOLATOS ÚJABB DIAGNOSZTIKAI ÉS KÍSÉRLETI MEGFIGYELÉSEK

Szerzők áttekintik a növendék ludak parvo-, circo-, reo- és polyomavírus okozta betegségeivel kapcsolatban, a 2003. évben szerzett diagnosztikai és kísérletes megfigyeléseiket. A tárgyidőszakban leggyakrabban a Derzsy-betegség tipikus, valamint túlnyomórészt enteralis tünetekkel és elváltozásokkal járó formáját észlelték. Emelkedett a korábbi évekhez viszonyítva a circo-, a reo- és a polyomavírus okozta betegségek előfordulásának gyakorisága. Járványtani és diagnosztikai szempontból is figyelemre méltónak tartják azokat a gyakorlati eseteket, amikor circovírussal fertőzött, immunszuppresszált lúdállományokban a Derzsy-betegség a megszokottnál később (6–8 hetes életkorban) jelent meg. A megbetegedett állatok szerveiben a Derzsy-betegségre jellemző kórbonctani és kórszövettani elváltozások, valamint a parvovírusok kimutathatóak voltak.
A circovírussal fertőzött lúdállományokban a különféle egyéb kórokozókkal (vírusokkal, baktériumokkal, gombákkal) történt társfertőzések gyakoribbak és az általuk előidézett veszteségek súlyosabbak voltak, mint a megfelelő általános ellenálló képességgel rendelkező állományokban. Kísérletes állatfertőzéssel igazolták, hogy a 2. hetes életkorban történt circovírusfertőzés hatására 6 hetes korban, a lymphoid szervekben – főként a Fabricius-féle tömlőben – súlyos fokú lymphocytakiürülés, vacuolás degeneráció és citoplazmazárványok alakultak ki. A zárványokban elektronmikroszkóppal 12–14 nm nagyságú, parakristályosan rendeződött vírusrészecskéket lehetett kimutatni. Hét–nyolc hetes korban a károsodott bursában folliculussorvadás és fibrosis volt megfigyelhető, amely magyarázza az immunszuppresszív állapot kialakulását.
Napos és 3 hetes korú libák és barbari kacsák különféle (liba és kacsa eredetű) parvovírustörzsekkel történt kísérletes fertőzése során igazolódott, hogy a libát a barbari kacsa eredetű parvovírus nem betegíti meg, a barbari kacsát viszont mindkét fajból származó (a liba Derzsy-betegségét okozó, valamint a kacsa eredetű) vírustörzs egyaránt képes megbetegíteni. Kiderült továbbá, hogy a barbari kacsák parvovírus okozta megbetegedésénél mutatkozó kifejezett mozgászavar és bénulások hátterében a kacsa eredetű vírustörzs által, a vázizomzatban és az idegrendszerben előidézett degeneratív és gyulladásos elváltozások állnak. Reovírussal kísérletesen fertőzött naposlibák májában és lépében gyulladásos-elhalásos gócok már a fertőzés utáni 4. napon (a viraemiával összefüggően) megfigyelhetőek voltak, és a mozgászavar, a sántaság, valamint az ízületek és ínhüvelyek gyulladása a fertőzés utáni 2. héten alakult ki. Polyomavírussal fertőzött állományokban gyakorlati körülmények között többször tapasztalták, hogy az elhullások 6–8 héten át folyamatosan előfordultak, vagy néhány hetes szünet után újabb elhullási hullám jelentkezett. Kísérletesen fertőzött napos- vagy 10-napos állatokban a polyomavírussal szembeni szerológiai áthangolódás és a fertőzés időpontja között 7–8 hét telt el, ami magyarázza a gyakorlatban észlelt, hosszasan elhúzódó elhullásokat.

Beregi A. – Molnár V. – Gál J. – Sós E. – Sátorhelyi T.:
HÜLLŐK ÁLTAL TERJESZTETT ZOONOSISOK
 
A kedvtelésből tartott hüllők számának ugrásszerű növekedésével párhuzamosan a beteg állatok állatorvosi ellátása iránti igény is jelentősen növekedett. A hüllők betegségei között több olyan megbetegedés ismert, ami állatról emberre is terjed. Az egzotikus hüllők eredeti élőhelyről történő behozatalának jelentős terjedése több, emberre is veszélyes betegség megjelenésével járhat. A szerzők jelen közleményükben összefoglalják a hüllőkről közvetlenül és közvetett módon emberre terjedő betegségeket, mivel a megnövekedett állattartási kedvvel azok potenciális veszélyforrást jelentenek.
 
Lehel J. – Vetter J.:
Növényi eredetű mérgezések 1. Szoba- és kerti növények. IRODALMI ÁTTEKINTÉS
 
Az irodalmi áttekintés szoba- és kerti növények okozta mérgezéseket ismertet – amarillisz, ciklámen, csillagfürt, csodatölcsér, gloriosa liliom, gyűszűvirág, hortenzia, hunyor, jácint, kálla, kék hajnalka, liliomok, nőszirom, őszi kikerics, papagájvirág, pulykavirág, szanszevéria, szarkaláb, szellőrózsa, szívvirág, zamia –, összefoglalva a mérgezési forrást, a mérgező anyagokat, a klinikai tüneteket, továbbá a gyógykezelés általános irányelveit.

Mészáros M. J.:
ÚJABB ÁLLATORVOS-TÖRTÉNETI NUMIZMATIKAI EMLÉKEK 2003-IG
A szerző az 1986-ban megjelent éremkönyve és annak kiegészítéséül a MÁL-ban 1999-ben megjelent közleménye folytatásaként, a 2003. év végéig készült újabb vagy régebbi és időközben ismertté vált állatorvosi és állatorvos-történeti numizmatikai emlékeket fényképekkel illusztrálva mutatja be. Tizenegy személyi érmet, két jubileumi érmet, hat díjat, hat emlékérmet, emlékplakettet és jutalomérmet, két iskolaérmet és négy állatorvosi jelvényt ismertet, állatorvos-történeti vonatkozásaikkal kiegészítve.