EMLÉKEZÉS
50 éve halt meg Marek József
Emlékbeszéd Marek József halálának 50. évfordulója alkalmából (Kovács F.) / 707
A klinikai mûszeres diagnosztika fejlõdése (Vörös K.) / 710
Az Állatorvos-tudományi kar új klinikái (Solti L.) / 715
5 éve halt meg Holló Ferenc / 718

SZARVASMARHA
Huszenicza Gy., Fébel H., Gáspárdy A., Gaál T.: A nagy tejtermelésû tehén takarmányozásának, tejtermelésének és szaporodóképességének kapcsolata. Irodalmi áttekintés. 1. Az ellés utáni idõszak anyagforgalmi jellemzõi / 719

JUH
Fésüs L., Anton I., Zsolnai A.: A juhok surlókórja (genetikai vonatkozások). Irodalmi áttekintés / 726

KISÁLLAT
Kontadakis, K., Zöldág L.: Epidermolysis bullosa (junctionalis és dystrophiás „vörös láb” betegség) kutyán. Esetismertetés / 730
Hawthorne, A.: Idõs kutyák és macskák tápanyagigénye / 733

KEDVENCÁLLAT
Gál J., Mándoki M., Jakab Cs., Kiss K., Radványi Sz.: Pseudomonas aeruginosa okozta hurutos-gennyes tüdõgyulladás zöld fapitonban [Chondropyton (Morelia) viridis] / 739

NYÚL
Kovács M., Gyarmati T., Szendrõ Zs., Bencsné Köllõ Z., Donkó T., Tornyos G., Lukács H., Bóta B.: A kétszer szoptatás és a korai elválasztás hatása a házinyúl vakbélflórájának fejlõdésére / 742
Gál J., Marosán M., Faragó S.: A mezei nyulak (Lepus europaeus L.) hereelváltozásainak vizsgálata a Lajta–Hanság területén / 749

TOXIKOLÓGIA
Lehel J.: Állati eredetû mérgezések. Irodalmi áttekintés 1. Általános rész / 754

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNELEM
Mészáros M. J.: A magyar állategészségügy és az állatorvosi szakoktatás szolgálatáért adott állami kitüntetések 1991-tõl 2000-ig / 761

KÖNYVISMERTETÉS
Quinn, P. J., Markey, B. K., Carter, M. E., Donnelly, W. J., Leonard, F. C.: Állatorvosi mikrobiológia és mikrobák okozta betegségek (Fodor L.) / 732

IN MEMORIAM
Dr. Debreczeni Pál (1927–2002) (Korzenszky E.) / 753

Huszenicza Gy. – Fébel H. – Gáspárdy A. – Gaál T.:
A TAKARMÁNYOZÁS, A TEJTERMELÉS ÉS A SZAPORODÓKÉPESSÉG KAPCSOLATA NAGY TEJTERMELÉSÛ TEHÉNBEN: I. AZ ELLÉS UTÁNI IDÕSZAK ANYAGFORGALMI JELLEMZÕI. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

A szerzõk a rendelkezésre álló nagyszámú irodalom alapján a takarmányozás – mindenekelõtt az energiaellátás –, a tejtermelés és a szaporodóképesség kapcsolatát tekintik át tejhasznú szarvasmarhában. A közleménysorozat elsõ részében a nagy tejtermelésre történõ szelekció endokrinológiai vonatkozásait ismertetik, majd az ellés utáni idõszak metabolikus és endokrinológiai jellemzõit foglalják össze.

Fésüs L. – Anton I. – Zsolnai A.:
A JUHOK SURLÓKÓRJA (GENETIKAI VONATKOZÁSOK). IRODALMI ÁTTEKINTÉS

A szerzõk áttekintést adnak a surlókór jellemzõirõl, a diagnózisról, valamint a molekuláris szinten érintett prionfehérjét kódoló gén azon mutációiról, melyek módosítják a betegséggel szembeni ellenálló képességet. Ismertetik néhány ország eddig végrehajtott rezisztencianövelõ intézkedéseit, akcióterveit és megjelölik a hazai teendõket.

Kontadakis, K. – Zöldág L.:
EPIDERMOLYSIS BULLOSA (JUNCTIONALIS ÉS DYSTROPHIÁS „VÖRÖS LÁB” BETEGSÉG) KUTYÁN. ESETISMERTETÉS

A szerzõk egy több állatfajon (egypatások, hasítottkörmûek, eb, macska) elõforduló, fõleg hólyagos bõrkiütések formájában jelentkezõ, autoszomális recesszív jelleggel öröklõdõ betegség fõ tüneteit ismertetik, és bemutatják egy három hónapos, bordeaux-i fajtájú eben észlelt saját esetüket.

Gál J. – Mándoki M. – Jakab Cs. – Kiss K. – Radványi Sz.:
PSEUDOMONAS AERUGINOSA OKOZTA HURUTOS-GENNYES TÜDÕGYULLADÁS ZÖLD FAPITONBAN [CHONDROPYTON (MORELIA) VIRIDIS]

A szerzõk a tartási hibából eredõ (hõmérséklet-csökkenés), az ellenálló képesség csökkenése miatt kialakult, Pseudomonas aeruginosa okozta hurutus-gennyes tüdõgyulladás esetét ismertetik. Felhívják a figyelmet a tartási körülmények (80–90% relatív páratartalom, 28–30 oC nappali és 25–26 oC éjszakai hõmérséklet) szigorú betartására.

Kovács M. – Gyarmati T. – Szendrõ Zs. – Bencsné Köllõ Z. – Donkó T. – Tornyos G. – Lukács H. – Bóta B.:
A KÉTSZER SZOPTATÁS ÉS A KORAI ELVÁLASZTÁS HATÁSA A HÁZINYÚL VAKBÉLFLÓRÁJÁNAK FEJLÕDÉSÉRE

A nyúlhús-elõállítás gazdaságossága korai elválasztással és kétszeri szoptatással növelhetõ. A kétszeri szoptatást és a korai elválasztást követõ szilárd takarmányra történõ áttérés azonban átmenetileg a baktériumflóra egyensúlyának felborulásához, emésztõszervi megbetegedések kialakulásához vezethet. Ezért vizsgálták, hogy a korai elválasztás és a kétszeri szoptatás milyen hatással van a házinyúl vakbélflórájának összetételére.
Az 1. kísérletben a kisnyulak egy csoportját hagyományosan nevelték, azaz naponta egyszer szoptak (E), míg a másik csoportot két anyával naponta kétszer szoptatták (K). Mindkét csoport elválasztása 35 napos korban történt. A 2. kísérletben hagyományosan nevelt, a 35. napon elválasztott (E35), kétszer szoptatott, 21 naposan választott (K21) és kétszer szoptatott, a 35. napon elválasztott (K35) nyulakat vizsgálták.
A vakbéltartalom pH-ja az 1. kísérlet E csoportjában már a 23. napon alacsonyabb volt, mint a K csoportban, mivel az egyszeri szoptatás miatt a kisnyulak hamarabb kezdték a szilárd táplálékot fogyasztani. A 2. kísérletben a K21 csoport vakbéltartalmának pH-értéke a korai választás, a szilárd táplálékra való gyorsabb áttérés következtében gyorsabban és alacsonyabb szintre csökkent.
Az aerob és anaerob összcsíraszám alakulására sem a tejtáplálás, sem az elválasztás nem volt szignifikáns hatással. Feltételezik, hogy ezek számát elsõsorban az állat kora határozza meg. A fõ flórát alkotó, szigorúan anaerob Gram-negatív bacteroidesek már az elsõ héten 109 nagyságrendben voltak kimutathatók a vakbéltartalomban, és mennyiségük nem volt összefüggésbe hozható a szoptatások számával. A coliformok száma a kétszer szoptatott csoportokban magasabb volt, számuk a korai elválasztáskor is átmenetileg megnövekedett.
Eredményeik – kiegészítve további vizsgálatokkal – az állathigiéniai és állat-egészségügyi prevenció terén felhasználhatók, a kétszeri szoptatás és korai elválasztás után fellépõ enteralis megbetegedések megelõzésében.

Gál J. – Marosán M. – Faragó S. – Mándoki M.:
A MEZEI NYULAK (LEPUS EUROPAEUS L.) HEREELVÁLTOZÁSAINAK VIZSGÁLATA A LAJTA–HANSÁG TERÜLETÉN

A szerzõk a mezei nyúl vadászati idényén belül (2001. október 15. és november 22. között), a nyugati határ közelében, 5 mintaterületen összesen 52 bak mezei nyulat vizsgáltak meg.
A mezei nyulakat az elejtés után felboncolták, ill. a testnyílásokból (orrnyílás és ivarnyílás) rutin bakteriológiai vizsgálat céljából mintát vettek.
A bak mezei nyulak 96,15%-a ivarilag inaktívnak bizonyult. A bakok 3,75%-ának a heréjében spermiogenesis jeleit lehetett megfigyelni a kórszövettani vizsgálat során, ami az ivari aktivitás kezdetére utal. A Lajta-Hanság területén gyûjtött 52 bak mezei nyúl heréjében 7,69%-ban találtak elhalásos-gennyes here- és mellékhere-gyulladást. A nyulak heréjébõl a rutin bakteriológiai vizsgálat alkalmával Pasteurella-baktériumokat lehetett kitenyészteni.
A testnyílásokból vett minták rutin bakteriológiai vizsgálatával 18 mintából nõttek ki Pasteurella-baktériumok. A területen a mezei nyulak 34,61%-a bizonyult fertõzöttnek a Pasteurella-baktériumokkal.
A mezei nyulakban, úgy tûnik, hogy csupán valamilyen ellenállóképesség-csökkentõ tényezõ hatására vált ki megbetegedést a testnyílásokban jelen levõ Pasteurella-baktérium.

Lehel J.:
ÁLLATI EREDETÛ MÉRGEZÉSEK. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ

Az irodalmi áttekintés röviden tartalmazza a mérgezõ állatok és állati eredetû méreganyagok fontosabb, általános jellemzõit, azok csoportosítását a méregtermelés alapján; az aktív mérgezõ állatok méregkészülékének, -mirigyének eredetét és elhelyezkedését, továbbá a méreghatást befolyásoló tényezõket.

Mészáros M. J.:
A MAGYAR ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY ÉS AZ ÁLLATORVOSI SZAKOKTATÁS SZOLGÁLATÁÉRT ADOTT ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK 1991-TÕL 2000-IG

A szerzõ ismerteti a XX. század utolsó évtizedében a kiemelkedõ állat-egészségügyi tevékenységért elnyert, az Országgyûlés, a Minisztertanács, a Magyar Köztársaság elnöke, a mûvelõdési és közoktatási, ill. a földmûvelésügyi miniszter, valamint emlékbizottság által alapított állami kitüntetéseket. Bemutatja és leírja az érdemrendek, érdemkeresztek, érmek, jelvények, plakettek megjelenési formáját, valamint közli a kitüntetésben részesültek névsorát.