SZARVASMARHA
Jánosi Sz., Kacskovics I., Veresegyházy T., Huszenicza Gy.: A szarvasmarha tõgygyulladásra hajlamosító anyagcsere-rendellenességei és hiányállapotai. Irodalmi áttekintés. 1. rész. Az ellés körüli energiahiányos állapot / 643

KEDVENCÁLLAT
Gál J., Antal Á., Sós E., Marosán M.: Szárazföldi teknõsök teleltetés körüli idõszakban fellépõ elhullásának vizsgálata / 650
Beregi A., Molnár V., Felkai F., Bíró F.: A teknõsök röntgendiagnosztikai vizsgálata. 2. A radiológiai vizsgálat indikációi, a kóros elváltozások röntgenleletei / 655

KISÁLLAT
Szemerédi Gy., Szenci O.: Dermatophytonok okozta bõrbetegségek oktanának vizsgálata kutyákban és macskákban / 663
Elliott, J.: Idült veseelégtelenség öregedõ macskákban / 669
Grauer, G. F.: Kutyák fehérjevizelése. Hogyan állapítsuk meg és értelmezzük a proteinuriát, és miért fontos ez? / 675
Zohmann, A., Kasper, M.: Szimpatikus blokádok helyi érzéstelenítõk alkalmazásával / 682

ÉLETTAN
Massanyi P., Kiss Zs., Toman R., Bárdos L.: Kadmiumexpozíció heveny megnyilvánulása a hereszövetben és annak retinoid- és béta-karotin-tartalmában / 688

PARASITOSIS
Orbán P.: A trichinellosis, és trichinellás eset elõfordulása hazai vágóhídon / 693

LEVÉL A SZERKESZTÕSÉGHEZ
Új lófajta Magyarországon: bardigiano (Kapiller Z., Drén A. Cs.) / 699
Awasi juh Magyarországon (Kovács P., Cseh S.) / 700
Monostori Károlyról – néhány személyes emlék (Mészáros J.) / 701

KÖNYVISMERTETÉSEK
J. Riegel, S. E. Hakola: A ló anatómiai és klinikai képes-szöveges atlasza, 2. köt. (Kováts J.) / 649
K. D. Budras, A. Wünsche: A szarvasmarha anatómiai atlasza (Kováts J.) / 649
Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenõrzõ Intézet (ÁOGYI) 50 éves jubileumának évkönyve (Tuboly S.) / 692

Jánosi Sz. – Kacskovics I. – Veresegyházy T. – Huszenicza Gy.:
A SZARVASMARHA TÕGYGYULLADÁSRA HAJLAMOSÍTÓ ANYAGCSERE-RENDELLENESSÉGEI ÉS HIÁNYÁLLAPOTAI. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 1. RÉSZ. AZ ELLÉS KÖRÜLI ENERGIAHIÁNYOS ÁLLAPOT

A szerzõk bemutatják a tõgygyulladás sajátos kórfejlõdését, majd az irodalmi források alapján áttekintik a nagy tejtermelésû tehenekben az ellés után gyakran kialakuló negatív energiamérleg és hyperketonaemia szerepét a tõgygyulladás kórtanában, különös tekintettel a tõgy védekezõ rendszerében meghatározó jelentõségû celluláris immunitásra.

Gál J. – Antal Á. – Sós E. – Marosán M.:
SZÁRAZFÖLDI TEKNÕSÖK TELELTETÉS KÖRÜLI IDÕSZAKBAN FELLÉPÕ ELHULLÁSÁNAK VIZSGÁLATA

Hazánkban sokan tartanak szárazföldi teknõsöket kedvencállatként. Inaktív téli idõszakuk, teleltetésük sokszor okoz problémát, mely gyakran elhulláshoz vezet. A vizsgált 9 teknõshulla (4 mór teknõs, 4 szegélyes teknõs, 1 görög teknõs) mindegyike a rossz teleltetés következtében kialakult ellenállóképesség-csökkenés miatt pusztult el baktériumos fertõzõdés és parasitosis következtében. Eseteik kapcsán a szerzõk felhívják a figyelmet a teknõsök preventív féregtelenítésére, és ismertetik a teleltetési szabályokat.

Beregi A. – Molnár V. – Felkai F. – Bíró F.:
A TEKNÕSÖK RÖNTGENDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATA. 2. A RADIOLÓGIAI VIZSGÁLAT INDIKÁCIÓI, A KÓROS ELVÁLTOZÁSOK RÖNTGENLELETEI

A teknõsök betegvizsgálata és mindennapi gyógyító munkája során kiemelt jelentõségû a röntgendiagnosztikai vizsgálat. A szerzõk cikkük második részében összefoglalják a röntgenfelvételek készítésének indikációit, szervrendszerek szerint tárgyalják az egyes kóros elváltozásokat, valamint ezek differenciáldiagnosztikájával is foglalkoznak.

Szemerédi Gy. – Szenci O.:
DERMATOPHYTONOK OKOZTA BÕRBETEGSÉGEK OKTANÁNAK VIZSGÁLATA KUTYÁKBAN ÉS MACSKÁKBAN

A szerzõk kilenc év alatt kutyákból és macskákból összegyûjtött bõr- és szõrkaparékminta feldolgozása alapján megállapították, hogy a kutyák és a macskák dermatophytosisának kóroktanában 3 patogén gomba játszik döntõ szerepet.
A kutyákban 1309 szõr- és bõrkaparék-mintából 706 esetben (53,9%) Trychophyton mentagrophytes volt kimutatható, míg Microsporium canist 570 esetben (43,5%) diagnosztizáltak. A macskákban 1403 szõr- és bõrkaparékminta 616 esetben (43,9%) volt megállapítható, a T. mentagrophytes pedig 668 esetben (47,6%). Az ismert patogén gombafajok közül másokat lényegesen kevesebbszer tenyésztettek ki. Így a kutyák és a macskák mintái közül M. gipseumot kutyákban 10 esetben (0,8%), míg ugyanezt a kórokozót macskákban 60 esetben (4,3%) diagnosztizálták. További dermatophyton patogén gombafajok, ol. a T. rubrum kutyában 2, macskában 1 alkalommal nyert megállapítást.
Ezek a gombafajok a bõr- és szõrminták mikroszkópos vizsgálata, valamint a Sabouraud-glükóz-agar összetételû táptalajon való tenyésztés alapján biztonságosan megállapíthatók.
Eredményes gyógyszeres kezelés és a megelõzés csak a biztos diagnózis alapján várható.

Massanyi P. – Kiss Zs. – Toman R. – Bárdos L.:
KADMIUMEXPOZÍCIÓ HEVENY MEGNYILVÁNULÁSA A HERESZÖVETBEN ÉS ANNAK RETINOID- ÉS BÉTA-KAROTIN- TARTALMÁBAN

A kadmium közismert környezetszennyezõ nehézfém. Modellkísérletben hím egereket CdCl2 oldattal ip. kezeltek 0,25 mg/ttkg, és 0,5 mg/ttkg dózissal. Két nap elteltével elvégezték a herék szövettani (csírahám és interstitium aránya, herecsatorna-átmérõ) és kémiai (Cd-tartalom, retinol, retinil-palmitát, béta-karotin) vizsgálatát. Megállapították, hogy a kadmiumkezelés dózisfüggõ mértékben csökkentette a herecsatornácskák átmérõjét. A szövet kadmiumtárolása is dózisfüggõen nõtt. Mind a béta-karotin-, mind a retinoidtartalom szignifikánsan csökkent. Feltételezhetõ, hogy a kadmium ismert hámkárosító hatása a hereszövet retinoid- és karotinoid- anyagcseréjére is kihat.

Orbán P.:
A TRICHINELLOSIS, ÉS TRICHINELLÁS ESET ELÕFORDULÁSA HAZAI VÁGÓHÍDON

A szerzõ összefoglalja a trichinellosis kóroktanát, emberben és sertésben a kórfejlõdését, járványtanát, elõfordulásának gyakoriságát. Részletesen foglalkozik a kórjelzéssel, amelynek során ismerteti az EU elõírásait és az annak alapján készült új magyar szabályozást. Leírja azt az esetet, amelynek során 1974 óta elõször állapítottak meg 2002-ben közfogyasztásra levágott, dél-magyarországi kis létszámú állományból származó házisertésben T. spiralis fertõzöttséget. Ennek kapcsán éberségre, szakszerû és gondos vizsgálatra hívja fel a figyelmet fõleg amiatt, hogy 2003. január 1-jétõl a háztartásokban saját fogyasztásra levágott sertések Trichinella-vizsgálata is kötelezõ lesz.