Akadémiai beszámolók, 2001
Az állatorvos-tudományi kutatások 2000-ben, az akadémiai beszámolók tükrében / 451

Ló
Sályi G.: A lovak mérgezései. Irodalmi áttekintés. 1. Fémes és nem fémes elemek, valamint peszticidek okozta mérgezések / 467
Juhász J., Nagy P., Reiczigel J., Kulcsár M., Szigeti G., Huszenicza Gy.: Egyes takarmányszennyezõ mikotoxinok (zearalenon, T-2 toxin) és a dexametazon hatása a lovak szaporodásbiológiai folyamataira. Kutatási program eredményeinek összefoglaló ismertetése / 475

Kisállat
Tacke, S.: Kutyák és macskák fájdalomcsillapításának korszerû lehetõségei / 483
Bende B., Duray M., Zsömböly M.: Cisztin urolithiasis kutyákban. Egy örökletes anyagcserezavar és következményeinek vizsgálata és gyógykezelése / 486
Herendi Gy., Fekete R., Vogt G.: Iriscysta kutyán / 492
Tacke, S.: A totális intravénás anaesthesia (TIVA) az inhalációs anaesthesia alternatívája? / 500

150 éve önállósult elõször az állatorvosképzés
Karasszon D.: Visszapillantás a szomorú emlékû Bach-korszak állatorvosképzésére / 503

Levél a szerkesztõséghez
Vélemények a tõgypatogén baktériumok rezisztenciájának alakulása 1993. és 1999. között címû közleménnyel kapcsolatban (Jánosi Sz., Kaszanyitzky É.) / 509
Válasz a „Vélemények”-re (Egyházi K., Hargitai Cs.) / 510

Rendezvény
10. Köves-napok (Hajdúszoboszló, 2001. május 17–18.) / 511

Könyvismertetések
Petri, S., Distl, O. Nolte I.: A kutya öröklõdõ megbetegedései. Ízületek, csontok, izomzat (Kováts J.) / 485
Simon F., Szita G., Merényi G. (szerk.): Tõgyegészség és tehéntejminõség (Zöldág L.) / 507

Sályi G.:
A LOVAK MÉRGEZÉSEI. IRODALMI ÁTTEKINTÉS. I. FÉMES ÉS NEM FÉMES ELEMEK, VALAMINT PESZTICIDEK OKOZTA MÉRGEZÉSEK

Az irodalmi áttekintés a lovak fémes és nem fémes elemek (Pb, Se, Fe, Mo, I, Zn, Hg, S és F), valamint peszticidek (klórozott szénhidrogén inszekticidek, kolineszteráz bénítók, metaldehid, foszfid) és véralvadásgátló rodenticidek okozta mérgezéseinek klinikai tüneteit és szervi elváltozásait foglalja össze. A cikkben utalás történik az egyes anyagok legjellemzõbb felvételi forrásaira, és a diagnosztikai szempontból hasznos laboratóriumi vizsgálatokra.

Juhász J. – Nagy P. – Reiczigel J. – Kulcsár M. – Szigeti G. – Huszenicza Gy.:
EGYES TAKARMÁNYSZENNYEZÕ MIKOTOXINOK (ZEARALENON, T-2 TOXIN) ÉS A DEXAMETAZON HATÁSA A LOVAK SZAPORODÁSBIOLÓGIAI FOLYAMATAIRA. KUTATÁSI PROGRAM EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE

A zearalenont 6–6 kancával az ovulációt követõ 10. naptól etették 7 mg/nap adagban a következõ ovulációig (8–10 napig), a T-2 toxint pedig 7 mg/nap adagban a 2. ovulációt követõ 7. napig (32–40 napig). 4 mén 0,05 mg/ttkg dózisban 7 napig iv. dexametazont kapott. Az eredmények szerint sem a zearalenon, sem a T-2 toxin nem befolyásolta a ciklikus kancák szaporodásbiológiai folyamatait. Hasonlóan, a terápiás dózisban adott dexametazonnak nem volt hatása a mének friss és mélyhûtött spermájának minõségére, bár átmeneti endokrin változásokat tapasztaltak.

Bende B. – Dunay M. – Zsömböly M.:
CISZTIN UROLITHIASIS KUTYÁKBAN. EGY ÖRÖKLETES ANYAGCSEREZAVAR ÉS KÖVETKEZMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA ÉS KEZELÉSE

A szerzõk irodalmi adatok alapján összefoglalják az örökletes anyagcserezavar (a cisztin tubularis reabszoprciójának zavara) következtében jelentkezõ cisztin húgykövesség elõfordulását, kóroktanát és diagnosztizálásának lehetõségeit. Négy saját esetet mutatnak be. A gyakori recidívák megelõzését csak akkor tartják eredményesnek, ha a megfelelõ diéta és a vizeletürítés fokozása mellett a vizeletet lúgos tartományban (pH 7,5 körül) sikerül megtartani.

Herendi Gy. – Fekete R. – Vogt G.:
IRISCYSTA KUTYÁN
A háziállatok irisre és sugártestre terjedõ cystás elváltozása ritkán diagnosztizált elváltozás. A hazai állatorvosi szakirodalomban csak nagyon szûkösen hozzáférhetõ problémáról van szó, és ezért a szerzõk fontosnak tartják, hogy részletesen áttekintsék a betegséggel kapcsolatos tudnivalókat, annak érdekében, hogy a betegség súlyosságától függõen, a tulajdonost megfelelõen lehessen tájékoztatni annak várható következményeirõl, ill. a szóba jöhetõ gyógykezelési formákról. A szerzõk két kutyabeteg rövid esetbemutatása után részletesen ismertetik az uveacysták (iris- és sugártestcysták) patogenezisét, jellegzetességeit, csoportosítását, elõfordulási gyakoriságát és örökletes hátterét. Különös figyelmet fordítanak – a tünetek és a diagnosztika tárgyalása során – a differenciáldiagnosztikai szempontokra, annak kiemelkedõ fontossága miatt. A gyógykezelési eljárások leírásai közül kiemelik a cystaaspirációt, az iridectomiat és az állatorvosi területen még ritkán alkalmazott, de a beteg számára legkedvezõbb, egyszerûen és gyorsan kivitelezhetõ lézeres kezelést.