Akadémiai
beszámolók, 2001
Az állatorvos-tudományi
kutatások 2000-ben, az akadémiai beszámolók
tükrében / 451
Ló
Sályi G.: A lovak
mérgezései. Irodalmi áttekintés. 1. Fémes
és nem fémes elemek, valamint peszticidek okozta mérgezések
/ 467
Juhász J., Nagy P., Reiczigel
J., Kulcsár M., Szigeti G., Huszenicza Gy.: Egyes takarmányszennyezõ
mikotoxinok (zearalenon, T-2 toxin) és a dexametazon hatása
a lovak szaporodásbiológiai folyamataira. Kutatási
program eredményeinek összefoglaló ismertetése
/ 475
Kisállat
Tacke, S.: Kutyák
és macskák fájdalomcsillapításának
korszerû lehetõségei / 483
Bende B., Duray M., Zsömböly
M.: Cisztin urolithiasis kutyákban. Egy örökletes
anyagcserezavar és következményeinek vizsgálata
és gyógykezelése / 486
Herendi Gy., Fekete R., Vogt
G.: Iriscysta kutyán / 492
Tacke, S.: A totális
intravénás anaesthesia (TIVA) az inhalációs
anaesthesia alternatívája? / 500
150 éve
önállósult elõször az állatorvosképzés
Karasszon D.: Visszapillantás
a szomorú emlékû Bach-korszak állatorvosképzésére
/ 503
Levél
a szerkesztõséghez
Vélemények a tõgypatogén
baktériumok rezisztenciájának alakulása 1993.
és 1999. között címû közleménnyel
kapcsolatban (Jánosi Sz., Kaszanyitzky É.) / 509
Válasz a „Vélemények”-re
(Egyházi K., Hargitai Cs.) / 510
Rendezvény
10. Köves-napok (Hajdúszoboszló,
2001. május 17–18.) / 511
Könyvismertetések
Petri, S., Distl, O. Nolte I.:
A kutya öröklõdõ megbetegedései. Ízületek,
csontok, izomzat (Kováts J.) / 485
Simon F., Szita G., Merényi
G. (szerk.): Tõgyegészség és tehéntejminõség
(Zöldág L.) / 507
Sályi G.:
A LOVAK
MÉRGEZÉSEI. IRODALMI ÁTTEKINTÉS. I. FÉMES
ÉS NEM FÉMES ELEMEK, VALAMINT PESZTICIDEK OKOZTA MÉRGEZÉSEK
Az irodalmi áttekintés a lovak fémes és nem fémes elemek (Pb, Se, Fe, Mo, I, Zn, Hg, S és F), valamint peszticidek (klórozott szénhidrogén inszekticidek, kolineszteráz bénítók, metaldehid, foszfid) és véralvadásgátló rodenticidek okozta mérgezéseinek klinikai tüneteit és szervi elváltozásait foglalja össze. A cikkben utalás történik az egyes anyagok legjellemzõbb felvételi forrásaira, és a diagnosztikai szempontból hasznos laboratóriumi vizsgálatokra.
Juhász J. – Nagy P. – Reiczigel
J. – Kulcsár M. – Szigeti G. – Huszenicza Gy.:
EGYES TAKARMÁNYSZENNYEZÕ
MIKOTOXINOK (ZEARALENON, T-2 TOXIN) ÉS A DEXAMETAZON HATÁSA
A LOVAK SZAPORODÁSBIOLÓGIAI FOLYAMATAIRA. KUTATÁSI
PROGRAM EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE
A zearalenont 6–6 kancával az ovulációt követõ 10. naptól etették 7 mg/nap adagban a következõ ovulációig (8–10 napig), a T-2 toxint pedig 7 mg/nap adagban a 2. ovulációt követõ 7. napig (32–40 napig). 4 mén 0,05 mg/ttkg dózisban 7 napig iv. dexametazont kapott. Az eredmények szerint sem a zearalenon, sem a T-2 toxin nem befolyásolta a ciklikus kancák szaporodásbiológiai folyamatait. Hasonlóan, a terápiás dózisban adott dexametazonnak nem volt hatása a mének friss és mélyhûtött spermájának minõségére, bár átmeneti endokrin változásokat tapasztaltak.
Bende B. – Dunay M. – Zsömböly
M.:
CISZTIN
UROLITHIASIS KUTYÁKBAN. EGY ÖRÖKLETES ANYAGCSEREZAVAR
ÉS KÖVETKEZMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA ÉS
KEZELÉSE
A szerzõk irodalmi adatok alapján összefoglalják az örökletes anyagcserezavar (a cisztin tubularis reabszoprciójának zavara) következtében jelentkezõ cisztin húgykövesség elõfordulását, kóroktanát és diagnosztizálásának lehetõségeit. Négy saját esetet mutatnak be. A gyakori recidívák megelõzését csak akkor tartják eredményesnek, ha a megfelelõ diéta és a vizeletürítés fokozása mellett a vizeletet lúgos tartományban (pH 7,5 körül) sikerül megtartani.
Herendi Gy. – Fekete R. – Vogt G.:
IRISCYSTA
KUTYÁN
A háziállatok irisre
és sugártestre terjedõ cystás elváltozása
ritkán diagnosztizált elváltozás. A hazai állatorvosi
szakirodalomban csak nagyon szûkösen hozzáférhetõ
problémáról van szó, és ezért
a szerzõk fontosnak tartják, hogy részletesen áttekintsék
a betegséggel kapcsolatos tudnivalókat, annak érdekében,
hogy a betegség súlyosságától függõen,
a tulajdonost megfelelõen lehessen tájékoztatni annak
várható következményeirõl, ill. a szóba
jöhetõ gyógykezelési formákról.
A szerzõk két kutyabeteg rövid esetbemutatása
után részletesen ismertetik az uveacysták (iris- és
sugártestcysták) patogenezisét, jellegzetességeit,
csoportosítását, elõfordulási gyakoriságát
és örökletes hátterét. Különös
figyelmet fordítanak – a tünetek és a diagnosztika tárgyalása
során – a differenciáldiagnosztikai szempontokra, annak kiemelkedõ
fontossága miatt. A gyógykezelési eljárások
leírásai közül kiemelik a cystaaspirációt,
az iridectomiat és az állatorvosi területen még
ritkán alkalmazott, de a beteg számára legkedvezõbb,
egyszerûen és gyorsan kivitelezhetõ lézeres
kezelést.