Utolsó módosítás:
2006-09-20

webmaster

Magyarország területe a földrajzi adottságoknak köszönhetően kifejezetten alkalmas az állattenyésztésre, ezért mindig is nagy mennyiségben termeltek és exportáltak élőállatokat és állati termékeket hazánkban. A késő középkortól kezdve hatalmas marhacsordákat és egyéb élőállatokat hajtottak a bécsi, nürnbergi, müncheni és az észak-itáliai tartományokba, ahol nagy kereslet volt a magyar állatokra, elsősorban lóra és szarvasmarhára. A piacokra tartó több hetes vándorlás egyaránt fárasztó volt az állatoknak és az őket kísérő csordásoknak, akik tudták, hogy útjuk során hol találnak legelőket friss fűvel és vízzel az állatok számára. A csordások egyúttal gyakorlott harcosok is voltak, mert meg kellett védeniük állataikat (illetve a visszaúton a pénzüket) az útonállóktól. Ez a kereskedelmi forma a XVI. századig virágzott, amikor a terjeszkedő török birodalom 150 évre csatatérré változtatta a Magyar Királyság területét.

Miután a törököket elűzték, az ország romokban hevert. A XVII. század végén Magyarország a Habsburg Monarchia részévé vált. A régi útvonalakon újra elindult a kereskedelem. Ebben az időszakban azonban az állatokra és harcias pásztoraikra a birodalmi hadseregnek is szüksége volt: húsra a csapatok ellátásához, valamint lovakra és lovasokra, amelyek a később huszárokként elhíresült magyar könnyűlovasság gerincét alkották. Ennek érdekében a multinacionális birodalom felvilágosult uralkodói felismerték, hogy Magyarországon kell kiépíteni a megfelelő infrastruktúrát, ahonnét a hús, a gabona, a jó lovak és lovasok származnak.  Ennek eredményeképpen országszerte fejlesztették az oktatást. Új egyetemeket alapítottak, és 1782-ben II. József császár elhatározta egy állatorvosi iskola létrehozását Pesten.

Az intézmény gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza, amikor a Pesti Egyetem Orvosi Karán megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék, 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után. Tolnay Sándor munkásságának köszönhetően elkészültek az első tananyagok, anatómiai preparátumok, felkészültek az első oktatók.

A múlt

Tolnay Sándornak és utódainak köszönhetően az intézmény folyamatosan fejlődött, majd 1851-ben "Királyi Állatorvosi Intézet" néven különvált az Orvosi Kartól. A neve hamarosan "Királyi Állatorvosi Akadémiára", majd 1899-ben "Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolára" változott. A főiskola megkapta a jogot, hogy állatorvos-doktori diplomát állíthasson ki végzett hallgatóinak. 1934-ben alapult Budapesten egy új Műszaki és Gazdasági Egyetem, melybe a főiskola tanszékként integrálódott. 1945-től rövid ideig az Agrártudományi Egyetem karává vált, majd 1952-ben visszakapta önálló főiskolai státuszát, ezt követően elismerve az oktatásban és kutatásban elért eredményeket, egyetemmé változott. A különböző nevek és szervezeti formák ellenére az intézmény mindvégig töretlenül folytatta azt a küldetését, hogy olyan állatorvosokat képezzen, akik a szakma valamennyi területén megállják helyüket. Az első száz év feladata a honi állatorvosi oktatás megalapozása volt a nemzetközi tapasztalatokra alapozva, kidolgozva a teljes magyar nyelvű tananyagot. A második száz évben a világ állatorvoslására is jelentős hatást gyakorló oktatói voltak intézményünknek. Az első átfogó állatorvosi tankönyvet az intézmény professzorai, Marek és Hutyra készítették, mely a XX. század első felében az egész világon az állatorvosi tanulmányok alapköve lett. Számtalan frissített kiadását a világ összes elterjedt nyelvére lefordították, elismerve a magyar oktatók munkásságát, függetlenül az intézmény aktuális nevétől és jogállásától. Marek, Aujeszky és Bartha kutatásai az egész világ állatorvoslását vitték előre. A folyamatosság másik jellemzője a történelmi campus. Az iskola 1871 és 1881 között költözött a jelenlegi helyére. Az akkor felhúzott épületek még ma is az állatorvoslást szolgálják. A történelmi épületekhez az 1970-es években épült egy modern épületrész.

A jelen

Az 1990-es évek politikai és gazdasági változásai hatással voltak az állatorvoslás oktatására is. A privatizáció eredményeképp Magyarországon ma a kis magángazdaságok és a nagygazdaságok egyaránt előfordulnak. Az állatorvosoknak ma megfelelő ismeretekkel kell rendelkezni a nagygazdaságok és a kistermelők igényeinek kielégítéséhez is. A városokban rohamosan nő a kisállatok (kutyák, macskák) száma, emellett speciális állatgyógyászati feladatok is előfordulhatnak (pl. sportlovak vagy egzotikus állatok). Egyre fontosabbá válik az állati eredetű termékek minőségellenőrzése, mely feladat szintén az állatorvosokra hárul. Mindezen feladatok ellátása érdekében a tananyag, és ennek megfelelően a campus szerkezete átalakításra került. 1989 óta az évi mintegy 100 magyar állatorvostan-hallgató mellett külföldi hallgatókat is oktatunk. A teljes kurzus rendelkezésre áll angol nyelvű hallgatóink előtt, illetve egy kétéves alapkurzus németül is szerepel kínálatunkban, melynek elvégzése után a hallgatók csatlakozhatnak az angol nyelvű oktatáshoz. Jelenleg közel 400 külföldi diák hallgatja előadásainkat a világ számos országából. Felismerve az élő környezet védelmének fontosságát, bevezettük az alkalmazott zoológus szakot. A magyar felsőoktatást érintő integrációs törekvések hatásaként jelenleg a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán követjük elismerésre méltó hagyományainkat. Hogy nemzetközi viszonylatban reálisan értékeljenek bennünket, szükséges volt az Állatorvosképző Intézmények Európai Egyesülete (E.A.E.V.E.) akkreditációja, mely 1995-ben pozitív eredménnyel zárult. A jelentés megállapítja: 

"… A Budapesti Állatorvostudományi Egyetem büszkén foglalhatja el helyét az európai partnerintézmények között. Az ott végzettek megállják helyüket mind elméleti, mind gyakorlati felkészültségben, összehasonlítva őket külföldi kollégáikkal." 

A Budapesti Állatorvos-tudományi Kar a gazdag örökség és a folyamatos jobbító célú erőfeszítések révén háromnyelvű, nemzetközileg elismert intézménnyé vált. Új célkitűzésünk válaszol a növekvő társadalmi igényre, mely szerint az állatorvosnak nem csak a gyógyításban és az egészség megőrzésében, hanem élő természeti környezetünk megőrzésében is hozzáértően és tevékenyen részt kell venniük.

1881-ben a campus egy 300,000-es lakosságú város határán alapult. Budapest azóta rendkívül sokat változott, és a területi fejlődés révén az egykori külterület ma már a város központjában helyezkedik el. Ez egyrészt előnyös számunkra, mert a központi fekvés miatt sok páciens látogatja a klinikákat, így lehetőség nyílik a hallgatók képzésében az esetbemutatásokra és a gyakorlatokra a kisállatklinikán. Másrészt a nagyállatok számának csökkenése figyelhető meg, mivel egyre nehezebb ezeket a beteg állatokat szállítani a nagyvárosi forgalomban. Humán egészségügyi szempontból sem szerencsés ezen a telephelyen a nagyállatgyógyászat folytatása. Ez viszont káros hatással van az oktatásra és a kutatásra, ezért Üllőn, ideális vidéki környezetben megnyitottuk az új nagyállatklinikát. A történelmi helyen megmaradt az adminisztráció, az elméleti oktatással-kutatással foglalkozó egységek, valamint a kisállatklinika. Az új helyre költözött nagyállatklinikán a hallgatóknak ezt követően ismét több lehetőségük nyílik ezen a területen tapasztalatok és gyakorlat szerzésére. Mindkét telephely egyformán fel van szerelve korszerű diagnosztikai és gyógyító eszközökkel, hogy oktatásunk, kutatásunk színvonalát továbbfejleszthessük.

A KAR TERÜLETE

Összehasonlítva a gyönyörű neogótikus Parlamentet és a Kar célirányosan tervezett épületeit, meglepve tapasztalhatjuk, hogy mindkettő a neves építész, Steindl Imre munkája. Közelebbről szemügyre véve az épületeket, láthatjuk, hogy a  gyakorlatiasság ellenére a XIX. századi építészek nem tudták kihagyni munkájukból a kézművesség remekeit. Az arányos, mérsékelten díszített épületek saját egyéniséggel rendelkeznek, példázva a kor egyetemi épületeit. Emiatt a kar épületei műemléki védelmet élveznek.

A park és a bika

Nagy tömbházak és forgalmas utcák között az egyik legsűrűbben beépített kerületben a kar parkja szinte oázis az öreg fákkal, a zöld bokrokkal és a változatos színű virágágyásokkal. A parkot vaskerítés veszi körül, melynek oszlopai is illeszkednek az épületek stílusához - 37 közülük öntvény állatfejjel van díszítve. A bejáratnál áll az őshonos Magyar szürkemarha szobra, mely ma már csak a nemzeti parkokban található meg. A szobor életnagyságban ábrázolja a híres bikát, Csatlós, mely egykor tulajdonosának büszkesége volt, és érmek tucatjait nyerte el a kiállításokon. Mára a szobor szinte a kar egyik jelképévé vált.

A régi épületek

Az összes XIX. századi épület "vörös-tégla" stílusban épült, mely akkoriban jellemző volt az iskolaépületekre. Az ereszek alatt valamennyi épület reneszánsz stílusú Zsolnay kerámiacsíkokkal van díszítve. Sajnos, a II. világháború és az azt követő mulasztások sok elem pusztulását okozták, ezért az eredeti díszcsík csak az épületek egy részén látható. Szerencsére sok, ugyancsak a Zsolnay gyárból származó díszítőelem azért épségben maradt a campus területén.
A régi központi épület (most a Központi Könyvtár épülete) eredetileg a nagyteremnek és a rektor magánlakosztályának adott helyet. Az épületet az anatómiai és kórbonctani, valamint az élettani és kémiai blokk fogja közre. A négyszöget, mely a park legszebb része, a belgyógyászati épület határolja a negyedik oldalon. A gyógyszertani és a sebészeti épület található a közelben, ha tovább sétálunk. Ez utóbbi fogadott először pácienseket.
A régiek közül a könyvtári és a belgyógyászati épület megmaradt eredeti formában, a többiek új szárnnyal vagy emelettel bővültek. Minden átalakítás a Műemlékvédelmi Felügyelet ellenőrzésével történt, hogy az egységes stílus megőrződjék.

Az új épületek

A bővülés és belső modernizáció miatt a régi épületek már nem voltak képesek befogadni az egyre több hallgatót, munkatársat és berendezést, ezért 1976-ban új komplexum épült a campus északkeleti részén (építész: Elekes László). Ez tartalmazza a központi adminisztráció épületét, három klinikai és tanszéki épületet, a nagytermet, ahol 500 személy foglalhat helyet, a tornatermet, az éttermet és a műhelyeket. Az építők követték a XIX. századi elődök hagyományait. Például a nagyterem, a dékáni iroda és a két konferenciaterem falai fatáblákkal vannak borítva, az étterem falait pedig reliefekkel díszítették. Az előcsarnokban, a nagyteremben valamint a központi épület lépcsőházában a padlót a Duna-kanyar térségéből származó vörös márvánnyal burkolták. Ezt az anyagot 1000 éve használják a hazai építészetben.

Külső telephelyek

A nagyarányú fejlesztés ellenére sem tudja a központi telephely valamennyi tanszéket befogadni, melyek közül többet az állatorvos-tudomány rohamos fejlődése miatt kellett létrehozni.
A Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék külön helyet kapott, mivel fertőző anyagokkal is dolgoznak laboratóriumukban. Ők a valamikori Rockefeller Intézet épületén osztoznak az Állatorvostudományi Kutatóintézettel.

A Zoológiai Intézet és két másik tanszék a központi telephelyhez közeli szép régi épületben helyezkedik el a Rottenbiller utcában.
A legtávolabbi telephely Üllőn, a várostól 30 km-re 1300 hektáros területen helyezkedik el. A környezet tipikusan alföldi, így a hallgatók azonnal megismerik az ország nagy részének agrikulturális környezetét. Egy régi udvarház tartalmazza a központi irodát,  itt található továbbá a Biotechnológiai Kísérleti Intézet, rezervátum a régi magyar állatfajtáknak, lóistállók lovasiskolával és hippodrommal, valamint az új Nagyállatklinika. A hatásos megjelenésű épületet Makovecz Imre tervezte, aki a kortárs építészet vezető egyénisége

Kollégium

Néhány trolimegállóra a campustól, egy 300 ágyas modern kollégium tartozik a karhoz.