Afrikai Sertéspestis Menedzsment Konferencia 2018

Utolsó módosítás: 2018.06.22 03:59

2018-06-06

A Sertésegészségügyi Társaság, az MSD Animal Health, az Agrofeed Kft, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége, valamint az Agrárkamara együttműködésben az Állatorvostudományi Egyetemmel szervezte Afrikai Sertéspestis Menedzsment Konferenciáját.

A rendezvény célja, hogy a hazai meghatározó sertéstartó vállalkozások az Afrikai Sertéspestis (ASP) vállalati menedzselésének, a betegség bejelentését követő szabályozások változásainak naprakész, azonnal használható módszereiről és eszközeiről kapjanak hiteles információkat, illetve azonnal hasznosítható tippeket és megoldásokat kapjanak.

A szervezők az eseményre 120-160 olyan agrárcég felsővezetőjét és tulajdonosát várták, akik  a hazai sertéshústermelés meghatározó szereplői: munkaadók, a vidék és az élelmiszeripar megbízható alappillérei.

Nem félni kell a betegséget okozó baktériumoktól, hanem józanul védekezni kell ellenük. A fertőző betegségek ellen való egyéni védekezés alapja a tisztaság és a műveltség.” – vezette fel a tanácskozást Dr. Búza László, az MSD Animal Health sertésüzletág-vezetője.

Mivel Lengyelországban 2014 óta küzdenek az afrikai sertéspestis vírusával, ezért kézenfekvő volt, hogy az ottani gazdasági hatásokról és ellenintézkedésekről a lengyel szakemberek mondhatnak a legtöbbet, így őket hívták meg a szervezők. A hallgatóság soraiban szinte kizárólag termelők, az ágazat fontosabb szereplői ültek, így igen tanulságosak voltak az ő meglátásaik, kérdéseik, javaslataik is. A négyórás tanácskozás végén – az elkerülhetetlennel szembesülve is – tulajdonképpen bizakodó hangulatban távoztak a résztvevők.

Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora megnyitójában hangsúlyozta, hogy az afrikai sertéspestis nem csak állategészségügyi probléma, hanem egy komoly gazdasági kihívás is, illetve más szemszögből nézve valójában közgazdasági problémát kell megoldani állatorvosi segítséggel. Köztudott, hogy az ASP hihetetlen károkat okoz, de ne feledjük: hogy ma állatorvos-képzésről beszélhetünk, éppen az ilyen járványoknak köszönhető. Büszkék lehetünk rá, hogy harmadikként a világon 231 éve jött létre a pesti egyetem tudománykarán az állatorvos-képzés – emlékeztetett a rektor.

Hogyan dolgozik a vírus?

Egy nagyon ellenálló, 7-10 napon belül gyilkoló, de lassan terjedő, nem túl ragályos kórokozóról van szó. A sertés vírussal való találkozása után a fertőződés esélye 30 százalék alatt van, ám a megbetegedett állatok nagyjából egy hét alatt nagy biztonsággal elhullanak. Vakcina még nincs az afrikai sertéspestis (ASP) ellen, noha egész Európában ugyanazt a törzset regisztrálták mindenhol. A kórokozó Oroszország és Ukrajna irányából lépett be az unió területére vaddisznóban utazva, és már megjárta Franciaországot, Belgiumot és Spanyolországot is.

A fertőzés legnagyobb forrása az elhullott vaddisznótetem, amelyben 18 hónapon át kimutatható a vírus. Elpusztítani csak fél éven túli húsfagyasztással, vagy 20 percennél hosszabb, 60 foknál melegebb főzéssel lehet. Az újrafertőzés esélye – az állatok vándorlása miatt – nagy. De a legnagyobb ragályforrás maga az ember: a vadászok vagy a kirándulók cipőjén jóval messzebbre eljut a vírus, mint egy vaddisznó révén.

Hogyan lehet védekezni?

Az első és legfontosabb a telepek szigorú védelme és a tisztaság megléte. Egy teljes ágazatot rengethet meg, ha a hatóság engedi a jellemzően kisüzemekben tapasztalható, gyenge bio-biztonságot. Lengyelországban még mindig sok a háztáji disznó, bár éppen a vírusnak köszönhetően rohamos az állomány koncentrálódása. Még csak most vezették be az állatok és telepek egyedi nyilvántartását, továbbá nincs a miénkéhez hasonló, elektronikus közúti áruellenőrzési rendszerük, ezért az állatmozgásokat nehezebb követniük.

Forrás: www.agroinform.hu, www.agrarszektor.hu